Helyi hírek 2020. február 19. 18:00

A klímavédelem nélkül összeomolhat az emberi civilizáció

Képgaléria
A klímavédelem nélkül összeomolhat az emberi civilizáció
A Zöld Könyvtári Esték újabb ismeretterjesztő előadását február 18-án tartották meg a városi könyvtárban "Alkalmazkodó mezőgazdaság a szélsőségek korában" címmel. Az előadó Hetesi Zsolt fizikus-csillagász betegsége miatt skype és kivetítő használatával adta elő mondandóját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutató-tanára, biogazdálkodó, a "no till", szántás nélküli talajművelés és direkt vetés egyik hazai apostolának gondolatsora a klímaváltozás tudományos tényeinek bemutatásával indult. Bevezetőt Kállainé Vereb Mária igazgató és Kelemen József a Közép-Európai Klub elnöke mondott.

Hetesi Zsolt kifejtette, hogy ha minden így marad, és az emberiség nem változtat az alapvető tevékenységi formáin, nagyon hamar összeomolhat az emberi civilizáció. Az elmúlt kétszáz évben – amióta mérik a hőmérsékletet – durván egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a Földön. A társadalom több okból is rendkívül sérülékeny, nem csak az éghajlatváltozás miatt. Számos kedvezőtlen folyamat zajlik napjainkban a Földön.

A kutatások szerint, ha megmérték volna tízezer évvel ezelőtt a szárazföldön élő gerincesek tömegének súlyát – ebben benne van a békától kezdve a mamutig minden, az ember is –, akkor az 250-300 millió tonna lett volna. Ma ugyanez a szám 1800 millió tonna, tehát a növekedés hatszoros. Ennek négyötöd részét az ember és a háziállatai teszik ki. Azt láthatjuk, hogy az ember a hátsó kertjévé tette az egész bolygót, mindenütt a saját keze nyoma látszik, és megváltoztatta ezzel a Föld természetes élővilágát, erőteljesen és kedvezőtlen irányba.


Szólt arról is, hogy különösen veszélyessé válik a helyzet, ha a felmelegedés következtében a metántelepek felszabadulnak. A Föld légkörében három fő üvegházhatású gáz van. Az egyik a vízpára, ez két hét alatt kicserélődik a légkörben, ezt sem az ember, sem természetes folyamat nem tudja feldúsítani. Ha túl sok van belőle a légkörben, az kicsapódik eső formájában. A vízpára adja a földi üvegházhatásnak körülbelül hatvan százalékát. A maradékért felelős a szén-dioxid és a rendkívül fontos metán, amelynek a légköri sűrűségéhez képest sokkal jelentősebb hatása van, egységnyi térfogatra nézve huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál.

Pillanatnyilag a Föld légkörében durván ötmillió tonna metán lehet. A szibériai fagyott altalajban, illetve az Északi-sarkkörnél lévő Barents-tenger, Jeges-tenger, stb. kontinentális talapzatain a magas víznyomás és az alacsony hőmérséklet miatt néhány száz méter mélységben vannak metánhidrát telepek, tömegük a földi légkörben lévő metánnál akár százszorta is több  lehet, kötött állapotban. Ha melegszik a levegő, akkor az óceánok is melegebbek lesznek, a metánhidrát stabilitása eltűnik, azaz metánra és vízre esik szét, a víz ott marad az óceánban, a metán pedig kibuborékol. Ha a földi légkörben megkétszerezzük a metán mennyiségét, akkor olyan szélsőséges időjárás-változás történik, amelynek következtében a társadalom is radikálisan átalakul.


Fotó: Fantoly Márton
 

Kövessen minket a Facebookon is!