Titkok a levéltárból – Bányai Mór ügyvéd szecessziós palotája
A szomszédok által beadott fellebbezések miatt azonban ez korántsem bizonyult egyszerűnek, csak 1910-ben állapították meg jogerősen az építési vonalat. Ezzel gyakorlatilag az utolsó olyan telek szűnt meg a Kossuth utca szóban forgó szakaszán, amely annak mai vonaltól eltérő, rendezetlen képet mutatott.
Az ügyvéd eredetileg földszintesnek képzelt házát erre az új építési vonalra tervezte Vas József és Morbitzer Nándor, az a két építész, akik ugyanekkor a városháza építését felügyelték. S bár a tervezők azonosak, a két épület stílusa mégis különbözik, a városháza virágos ornamentikája a Bányai-ház geometrikus díszei között nem bukkan fel. Ugyancsak a szomszédok fellebbezése miatt azonban az építkezés sem ment egyszerűen, az építési hatóság ráadásul figyelmetlenség miatt az építési szabályrendeletnek ellentmondó módon engedélyezte az épület utcára szóló lépcsőfokainak elhelyezését, ami újabb konfliktus forrása lett a hatóság és a magánfelek között. Noha az építkezés már 1909 novemberében megkezdődött, a jogerős építési engedély csak 1910. március 10-én kelt, december 1-jén pedig a lakhatási engedélyt is kiadták. A tervtől eltérően a magánpalota emeletesként épült fel, méretéhez képest rövid idő alatt, amit segített, hogy 1909-1910 tele meglehetősen enyhe volt. A várost ismertető kalauzában Szalay Gyula már 1910-ben „új és csinos emeletes palota”-ként említette az épületet.
Bányai házában ügyvédi iroda és bérlakás mellett mozi is működött: 1912-től az Apolló Mozgó bérelte a földszinti helyiségek jó részét. A házhoz boltíves pince is tartozott, ezt azonban az 1970-es évek elején feltöltötték, amikor jelentős belső átalakításokat hajtottak végre az államosított épületen. A Fegyveres Erők Klubja 1950 és 2004 között működött itt. 2008-ban az eredeti, kosáríves földszinti üzletportálokat átalakították, így az addig közel eredeti homlokzati képét őrző épület jellege jelentősen megváltozott.
Brunner Attila
