A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg Kiskunfélegyházán
Dr. Bodnár Zalán a rendhagyó történelemórán elmondta, hogy a magyar területekről nagyjából egymillió embert hurcoltak el, akiknek kétharmada katona, egyharmada civil volt. Ebben az időszakban jelentek meg a Haditudósító Vöröskeresztes lap kiadványai, amelyek az elhurcoltak sorsáról és halálozásáról voltak hivatottak tájékoztatást adni. A táborokról, az ott történtekről évtizedekig senki nem mert beszélni. Magyarországon Közép- és Kelet-Európában elsőként döntött az Országgyűlés arról, hogy február 25-e legyen a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ számos pontján – Prágától Budapesten át Washingtonig – állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak.
Kiskunfélegyházán Návay Lajost 1919. április 29-én, a Tanácsköztársaság idején gyilkolták meg a pályaudvaron Návay Ivánnal és Szentes főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt. A tiszteletükre állított emlékművet 2014-ben emelte a város. A félegyháziak a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján minden évben koszorúzással emlékeznek meg az áldozatokról.
Fotó: Fantoly Márton