Túl van az első év tapasztalatain a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal
Képgaléria
– Tevékenyen részesének lenni a közigazgatást átalakító folyamatnak egyszerre lehetőség, de óriási szakmai és emberi kihívás is, hiszen gyakorlatilag egy járatlan utat kell kitaposni. Milyen szakmai múlttal látott hozzá a feladatnak?
– Több mint 14 éves közigazgatásban szerzett gyakorlat van mögöttem. Kiskunfélegyházán nőttem fel, és jártam középiskolába, majd az Államigazgatási Főiskola elvégzését követően a budafoki önkormányzat ügyfélszolgálatán kezdtem dolgozni, ahol rövid idő alatt komplex képet kaptam a közigazgatásról. Ez után gyámügyi ügyintéző, majd 1998-ban a budafoki gyámhivatal vezetője lettem. 2003-tól a jogi- és szervezési iroda vezető-helyetteseként vettem részt a budafoki képviselő-testülete munkájának előkészítésében. 2006-ban férjhez mentem, és Kiskunfélegyházára költöztünk. A polgármesteri hivatalban a családvédelmi és szociális osztály vezetőként dolgoztam első gyermekem megszületéséig, majd másfél évig ügyvédként tevékenykedtem. Ezt követően a Fővárosi Vízművek Zrt. beszerzési osztályán szereztem tapasztalatokat, de a második gyermekem születése után visszaköltöztünk Félegyházára. Egy éves volt a kisfiam, amikor felkérést kaptam a megalakuló járási hivatal vezetése. Ezt olyan nagy lehetőségnek és megtiszteltetésnek tartottam, hogy a nemleges válasz fel sem merült bennem.
– A közigazgatási reform 2011-ben a kormányhivatalok létrejöttével indult, majd 2012-ben a járási hivatalok kialakításával folytatódott. Hogyan láttak munkához Kiskunfélegyházán?
– A kollégák nem voltak ismeretlenek, hiszen a polgármesteri hivatal állományából kerültek át köztisztviselőből kormánytisztviselői állományba, és látják el részben ugyanazt a feladatot. A Kiskunfélegyházi Járási Hivatal az önkormányzat épületében kapott helyet, ami az ügyfeleknek megkönnyítette az átállást. Az újonnan felálló járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatokat vettek át a jegyzőtől, ennek során gyakorlatilag egy az egyben átkerültek bizonyos jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok. Leegyszerűsítve ez úgy foglalható össze, hogy a helyi viszonyok ismeretét igénylő eljárások – mint például a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, anyakönyvi ügyek, birtokvédelmi teendők a méltányossági alapon járó szociális támogatások – a jegyzőnél maradtak. A járási hivatalokhoz azok az ügyek kerültek át, amelyeknél az állam szolgáltatóként, vagy hatalmi tényezőként jelenik meg. Átvettük a jegyzőtől az okmányirodai és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatokat, továbbá a gyámhivatali feladatokat. Például a szociális igazgatási feladatok megosztása során az alanyi és normatív közgyógyellátási igazolvány, az ápolási díj, az időskorú járadék, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal kapcsolatos hatás- és feladatkörök a jegyzőtől a járási hivatalhoz kerültek. Emellett a megyei szakigazgatási szervek, mint a földhivatal, a munkaügyi kirendeltségek, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok elsőfokú szervei is a járási hierarchiába tagozódtak be. S bár a szakmai irányítást továbbra is a megyei szakigazgatási szerv végzi az esetükben, a munkáltatói jogkört a járási hivatalvezető gyakorolja a kormánytisztviselők vonatkozásában. A hivatalvezető munkáját a hivatalvezető-helyettes segíti, aki a működést támogató osztályt vezeti. Ennek az osztálynak a feladatköre informatikai, humánpolitikai, gazdasági-pénzügyi háttérként a szakigazgatási szervek és a törzshivatal munkájának segítése. A félegyházival együtt 11 járási hivatal van a megyében. Ezek a kormányhivatal szervezeti egységei, tehát nem önálló költségvetési szervezetek. Kiskunfélegyházán 97 fős kormánytisztviselői, illetve munkavállalói létszámmal indultunk, ami 2014. január 1-jével 91 főre csökkent azzal, hogy a falugazdászok a kamarához kerültek.
– Hogyan érintették a változások a környező településeket?
– A hivatal illetékességi területe Kiskunfélegyháza mellett Bugac, Bugacpusztaháza, Petőfiszállás, Pálmonostora és Gátér településekre terjed ki. Innen a már felsorolt jegyzői hatáskörbe tartozó feladatok átkerültek hozzánk. Azt, hogy az ügyfelek helyben kapják meg a lehető legtöbb segítséget ügyeik intézéséhez, települési ügysegédek munkába állításával oldottuk meg. Az ügysegédek a helyszínen nyújtanak segítséget az ügyfeleknek, tehát a járási hivatal „utazik” az ott élőkhöz.
– Hogyan készülnek a félegyházi kormányablak létrejöttére?
– Az elmúlt év már a felkészülés jegyében telt, a leendő ügyintézők képzése megtörtént, jelenleg munkába illesztő képzésük folyik. A félegyházi kormányablak az okmányiroda helyén nyílik meg, 12 munkaállomással és 3 fotóbox-szal, integrált ügyfélszolgálatként reggel 8-tól este 20 óráig tartó nyitva tartással.
– Mit nyernek ezzel a lehetőséggel a félegyháziak?
– Hosszabb ügyfélfogadási idő alatt több ügyfajtát tudnak rövid idő alatt, hatékonyan elintézni a kormányablakban. Helyben kapnak segítséget olyan ügyekben is, amelyeknek a megoldása túlmutat az azonnali ügyintézésen (kérelem kitöltése, mellékletek összeállítása, szakszerű tájékoztatás…).
– A kiskunfélegyházi kormányablak megnyitása mellett milyen főbb célok, feladatok jellemzik a 2014-es évet?
– Január 1-jétől a korábbi 30 napról 21 napra csökkent az ügyintézési határidő, és a szociális igazgatást érintően is vannak bizonyos jogszabályi változások a fokozott ápolási díj tekintetében. A szükséges változásokat átvezettük, tehát az ügyfeleknek nem kell emiatt felkeresniük a hivatalt. Elindítottuk honlapunkat is, a http://bkmkh.hu/kiskunfelegyhazi_jarasi_hivatal címen, amit szeretnénk aktuális tartalommal folyamatosan frissíteni.
