Eltűnőben azok a rovarok, amelyek beporozzák a virágokat
A rovarokat általában nem szeretjük. Egy részük csíp vagy szúr, de amelyik nem, az is idegesítő, ha lakóterünkbe bekerül. Éppen ezért sokan nem is foglalkoznak velük, mi több, igyekeznek eltüntetni őket környezetükből, miközben nélkülük hatalmas bajba kerülnénk. Többségük ugyanis nagy szerepet játszik a növények beporzásában, ezáltal gondoskodva a termések megjelenéséről és a szaporításukról. Természetvédők éppen ezért kezdték el kongatni a vészharangot, az utóbbi néhány évtizedben ugyanis a beporzó rovarok száma drasztikusan lecsökkent. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Az a legkevesebb, hogy a házi méhek számának csökkenésével eltűnik majd a méz: ha a növények megtermékenyítése elmarad, az a teljes gazdaságra kihat, hiszen a termékek zömében van olyan alapanyag, ami beporzás nélkül nem létezne – számolt be a delmagyar.hu.
Eltűnt egy védett faj megyénkből
– Csongrád megye bizonyos részein a 80 százalékot is meghaladja ezen rovarok számának csökkenése a 40 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest – mondta el Bojtos Ferenc, a Csemete Természet és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője. – A délvidéki poszméh például az egész országban egyedül nálunk fordult elő, de ennek a védett fajnak egyetlen példányát sem látták már évek óta. Éjjeli és nappali lepkével is már csak elvétve találkozni, és ez csak néhány példa, ami jól szemlélteti a helyzetet.
A vegyszerekkel hatalmas kárt okozunk
Bojtos Ferenc szerint a jelenség oka meglehetősen sokrétű.
– A vegyszerhasználat például rengeteg kárt okozott. Évi 6-7 ezer új szert adnak be engedélyezésre az Európai Uniónak, amelyekben sokszor csak minimálisan változtatnak azon az összetételen, amit betiltottak. És persze az sem mindegy, milyen mennyiségben használják ezeket a növényvédőket: a kisebb gazdaságokban például rendszeres, hogy az előírtnál több szert juttatnak ki a földekre. Ezek pedig nemcsak a kártékony rovarokat ölik meg, hanem minden mást is – mondta a szakember. Ennél is nagyobb pusztítást okoz a füstködös gyérítés, amelynél az elhullott egyedeknek Bojtos Ferenc szerint csupán 2 ezreléke szúnyog. A többi más fajokból tevődik össze.
– Vannak már szelektív készítmények is, amelyek csak a kiválasztott fajokat irtják, ezek is károsítják azonban a teljes rendszert, hiszen felhalmozódnak a táplálékláncban, illetve károsítják a termékenységet vagy éppen az örökítőanyagot. Összességében tehát szintén az egyedszámok csökkenését okozzák – tette hozzá.
Eltűntek a vadvirágos rétek
A másik jelentős probléma, hogy drasztikusan lecsökkent azon területek száma, ahol a beporzó rovarok táplálékhoz juthatnak. – A klasszikus, vadvirágos rétek helyét felváltották a szántók, településeken belül pedig a zöldfelületeket parkosítják: fűvel és dísznövényekkel ültetik be. Ráadásul nincs már élőhely sem: az elpusztult fákat nem hagyják helyben elkorhadni, hanem esztétikai szempontokat előtérbe helyezve elszállítják. Még az olyan, településeken belül megtalálható természetes búvóhelyek is megszűntek, mint a parasztházak nádteteje – sorolta Bojtos Ferenc.
Költöztessük magunk mellé a rovarokat
A Csemete egyesület mindezen problémák miatt programot indított, amelynek célja, hogy a beporzó rovarok ismét megfelelő életkörülményeket találjanak környékünkön. Eddig húsz iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy virágnaptárt és rovarházat helyeznek ki az intézmények területén, így gondoskodva lakóhelyről és táplálékról is a repülő ízeltlábúaknak. – Csupán pár négyzetméteres helyre van szüksége annak a kertnek, ahol az év minden szakaszában nyílik majd valamilyen virág. Ezeket már ki is ültettük – mesélte Bojtos Ferenc. – A házakat márciusban helyezzük ki, amelyekben hétféle költő- és búvóhelyet alakítottunk ki a különböző fajok számára. Olyan ez, mint egy rovarpanel, amelyet olyan területen helyezünk majd el, ahol nem gyakran járnak gyerekek. Az itt menedéket találó rovarok egyébként nem bántanak, de a szülők általában emiatt aggódnak.
Az egyesület másik célja, hogy minél több természetközeli felületet tudjanak kialakítani, a vadvirágos rétet vissza tudják csempészni környezetünkbe. – Szegeden erre nyitott volt a városvezetés, a Széchenyi tér rekonstrukciója során már beterveztek egy ilyen sarkot. Ezt egyébként bárki megteheti az otthonában is, ha kertje egy részében csak virágzás után kaszálja le a füvet, és hagyja, hogy az nőjön rajta, ami akar.
A beporzó rovarok eltűnésével Kínában már most szembesültek, ott kézzel porozzák be a gyümölcsösöket, amely értelemszerűen nem olyan hatékony, ráadásul belátható, hogy például egy nagy gazdaságban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ez ugyanolyan intő jel lehet számunkra, mint az, hogy a rovarokkal táplálkozó énekesmadarak faj- és egyedszáma húsz év alatt tizedére csökkent hazánkban.
– Az összes problémát természetesen nem lehet egyszerre megoldani, de a tűzoltást meg kell kezdeni, különben beláthatatlan következményekkel kell szembenéznünk – mondta Bojtos Ferenc.
Fotó: Karnok Csaba - delmagyar.hu
Bojtos Ferenc szívügyének tartja az iskolások felvilágosítását: rovarházakat helyeznek ki az intézményekbe.
