Felelősen és mértéktartón a koronavírusról
E cikk születésekor, február 28-án, pénteken még egyetlen koronavírus-fertőzött sem volt Magyarországon. De ha diagnosztizálnak is fertőzést, az még korántsem jelent járványt. Nem könnyű ebben a témában sem megtalálni azt az arany középutat, ami valahol a pánikkeltés és a veszély felelőtlen elbagatellizálása között van. Mi mégis erre törekszünk az alábbiakban.
Dr. Patkós Róbert félegyházi háziorvos szakorvos nem érzi túlzónak a koronavírussal kapcsolatos híradásokat, hiszen – ahogy fogalmaz – egy létező veszélyforrásról van szó, amit komolyan kell venni, ha azt szeretnénk elérni, hogy minél alacsonyabb legyen a megbetegedések száma. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy most is a legyengült immunrendszerű idős emberek, a még fejletlen ellenállóképességű csecsemők, továbbá a krónikus betegségben szenvedők a fokozottan veszélyeztetettek.
Arról, hogy pontosan mi a teendő az új koronavírus-fertőzés gyanújának felmerülésekor, a háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátási ügyeletek pontos eljárásrendet kaptak, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya készített el. Ez egyértelműen leszögezi többek között azt, hogy mi számít gyanús, valószínűsített, illetve igazolt esetnek. Gyanúsnak tekinthető az az akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinek legalább 38 fokos láza van, és 14 napon belül szoros kapcsolatban állt valószínűsített, vagy igazolt koronavírussal fertőzött személlyel, illetve az új koronavírussal érintett területen járt. Ez jelenleg Kína, Szingapúr, Japán, Dél-Korea és Irán, valamint Olaszország négy tartománya.
Amennyiben e szempontok alapján felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja, a legjobb megoldás, ha a beteg, illetve hozzátartozója telefonon veszi fel a kapcsolatot a háziorvossal, vagy a háziorvosi ügyelettel, és otthonában marad! A gyanú felmerülése esetén az orvosnak azonnal értesíteni kell a területileg illetékes járási kormányhivatal népegészségügyi főosztályát, amely a megyei szervezeten keresztül jelzést továbbít az Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Ezzel egyidőben a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fekvőbeteg intézmény infektológiai (fertőző betegségekkel foglalkozó) osztályára kell utalni a beteget, és gondoskodni kell az elkülönítéséréről. A szállítást egyénileg autóval, szükség esetén mentővel kell megoldani.
A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház főigazgatóját, dr. Szepesvári Szabolcsot arról kérdeztük, hogyan érintené az intézményt, ezen belül a megye egyetlen fertőző osztályát a koronavírus hazai megjelenése, netán egy esetleges járvány kialakulása?
– Járvány esetén az eljárásrend adott, de megnyugtatóan azt kell mondanom, bár ennek előfordulására van esély, de az általános higiénés szabályok, például rendszeres kézmosás szabályainak betartás esetén csökkenthető. A koronavírus influenzaszerű tüneteket okoz, elsősorban arra kell felhívni mindenki figyelmét, hogy a beteg ne menjen közösségbe és ha mégis érintkezik másokkal, ő viseljen hagyományos sebészi szájmaszkot. Az, amit a televízióban látunk, hogy a Távol-Keleten mindenki szájmaszkban közlekedik, nem véd hatékonyan a fertőzés terjedésétől. Természetesen, ha mégis bekövetkezne, a halasi kórháznak kiemelt ellátási szerepkör jutna, mert a megye fertőző osztálya itt van.
Azonban – szabály szerint – a beteget addig kell a fertőzőosztályon izolálni, amíg a fertőzés gyanúja fennáll. Amennyiben a gyanús/kivizsgálás alatt álló beteg laboratóriumi vizsgálatának eredménye alapján az eset besorolása megerősített esetre változik, és amennyiben szállítható állapotban van, a beteget mentővel a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe (DPC) kell szállítani, ahol a további elkülönítését és ellátását biztosítani kell. A koronavírus elterjedése esetén nem csak a fertőző, hanem esetlegesen az intenzív osztályoknak van nagy szerepe, mert a betegséget az egészséges felnőtt és fiatalkorú lakosság saját védekezőrendszere le tudja küzdeni némi támogató terápiával. Kiemelt figyelemre a súlyosan legyengült immunrendszerű idős emberek szorulnak.
Vannak viszont a koronavírusnál sokkal nagyobb, és sokkal egyszerűbben megoldható problémák a magyar egészségügyben. Például, hogy még mindig nem elegen élnek a lehetőséggel, hogy időben felvegyék az influenzavírus ellen biztosított védőoltást. Ha megelőznénk, amit lehet, és mindenki komolyan venné azt, amit a kollégáim az alapellátásban és a szakellátásban tanácsolnak, már sokat tennénk az egészségünkért. A jelenleginél lényegesen több embert lehetne életben tartani, hogyha felelősségteljesen gondolkoznánk a saját egészségünkről.
Zakar A. – Tóth T.
