Kultúra 2020. március 8. 14:00

Titkok a levéltárból – Az első félegyházi moziépület

Titkok a levéltárból – Az első félegyházi moziépület
Az első állandó mozi Kiskunfélegyházán 1912-ben nyílt meg Bányai Mór ügyvéd Kossuth utcai, 1910-ben elkészült házában Apolló névvel. A második félegyházi mozi, a Korzó Mozgó 1913-ban a Szent János téren létesült, már kimondottan erre a célra épült falak között, s bár azóta jelentősen átalakították, – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – máig is moziként működik.

Az Uránia Mozgófénykép Vállalat megbízásából Papp Antal félegyházi építész 1911‑ben készített tervet Schweiger Lajos Szent János téri telkére. Schweiger az építési engedélyt 1911. október 18-án kérte. Azért ő, mert a mozit működtető Uránia nevű vállalkozás nem rendelkezett annyi tőkével, hogy az építkezést keresztülvigye. A mozi és a hozzá tartozó kávéházi és egyéb helyiségek építtetője így a piactérre néző telek tulajdonosa volt. 1911 őszén megkezdődhetett az építkezés, a mozi működési engedélyének ügye azonban jelentősen elhúzódott. Az Uránia ugyanis a városi tanácstól tíz évre szóló kizárólagossági engedélyt kapott mozi működtetésére, ami ellen többen fellebbeztek. A hatóság 1913-ban meghozott rendelkezése alapján a városi tanács nem hozhatott volna ilyen, a versenyhelyzetet ráadásul korlátozó határozatot. A mozi így csak 1913-ban nyílhatott meg, az épület az építési engedély kiadásától számított két évre került tető alá.

A városi tisztiorvos, Kranovitz Dezső 1913. október 11-én tartott szemlét. Kranovitz nemcsak az alapfalak kiszáradásáról számolt be, hanem a mozi és a kávéház belső berendezéséről is. Jelentéséből kiderül, hogy a padlótól számítva egy méteres magasságig a belső tereket kárpitozták, a nézőtér szellőztetését pedig a korszak új találmányával, ventilátorokkal biztosították. A nem sokkal később kiadott használatbavételi engedély azonban tulajdonképpen másik épületre szólt, mint amelyik az engedélyhez mellékelt terven látható, mert a kivitelezés közben radikálisan eltértek attól. Papp Antal tervrajza tehát nem valósult meg, a kimondottan reprezentatív, gazdagon díszített szecessziós homlokzat helyett egy egyszerűbb tagolású, kevésbé díszített homlokzatot építettek. Ezt a homlokzatot mindössze néhány fényképfelvétel örökítette meg, amelyeket Szalay Gyula készített a Szent János téri piacról.

Az épületet 1948-ban, majd 1986-ban, legutóbb pedig 2014-ben alakították át. Eredeti szecessziós formái közül csak a kivitelezési vállalkozó, az Ujszászy–Majláth-cég fém védjegyeit viseli a tér felé néző lábazaton.

Brunner Attila

 

Kövessen minket a Facebookon is!