Festészetem archaikus és modern…

Holló László festőművészre emlékezett születésnapján március 6-án Félegyháza közössége. Délután a Petőfi-téri szobránál, ezt követően pedig szülőházánál helyezték el koszorúikat, virágaikat.

A városi könyvtárban Komiszár János Magyar Arany Érdemkereszttel, Csokonai-díjjal és Holló László-díjjal kitüntetett festőművésznek nyílt kiállítása Mestereim nyomdokain és Máskép - Másképpcímmel. A kiállító művészt és az ünnepségre Debrecenből érkezett közösséget Kállainé Vereb Mária igazgató köszöntötte. A megnyitón Rosta Ferenc alpolgármester szólt Holló László életútjáról, a művészettörténetben betöltött szerepéről. Alkotásait Korompainé Mocsnik Marianna etnográfus ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón lírai hangulatot teremtett a Balázs Árpád Művészeti Iskola tanárának, Varga Juditnak és tanítványainak, Farkas Liliana, Hanna csellóelőadása. A tárlat március 27-éig látogatható.

Rosta Ferenc bevezetőjében elmondta: – Bizony, nagyon gyorsan fut az idő, már 3 éve annak, hogy ezen a napon Kiskunfélegyháza átvette Holló László kultuszának ápolását Debrecentől. Pontosabban nagy festőnk kivételes tisztelőjétől, Dr. Ujváry Zoltán professzortól, s megalakult a Félegyházi Holló Kuratórium, amely szinte változatlan formában viszi tovább a magyar Rembrandt tiszteletét.

Három településhez kötődik napjaink Holló László iránt érzett kultusza. A születés és az önfeledt fiatalság minden iránt érzékeny lelkülete Kiskunfélegyházához és környékéhez köti. Itt szívta magába azokat a hatásokat, amelyek a későbbiekben meghatározták festészetét. Innen vitte izzó szeretetét a parasztok és az Alföld iránt. Itt kapta meg a Kalmárné féle ösztöndíjat, amely révén négy éven át tanulmányozhatta a nyugat-európai művészetet – tette hozzá.

A tárlat megnyitóján Korompainé Mocsnik Marianna elmondta: – Öröm ebben a városban egy ilyen kiállítást megnyitni, hiszen szemmel látható, hogy itt a művészet otthonra talált, mint ahogy tevékenységével a 2012-ben Holló László-díjjal elismert Holló László Képzőművészeti Kör is ezt bizonyítja.

Holló Lászlóra emlékezve ma itt vannak azoknak a településeknek a képviselői, amelyek meghatározóak voltak a művész életében. Kiskunfélegyháza a bölcső, a lélek táplálója, az otthon. Debrecen, az örök tusák, nélkülözések, ugyanakkor az alkotóerő kiteljesedésének színtere és Tiszadada a maga varázslatos, nyaranta feltöltődést, lelki megnyugvást adó tája.

Ma a szintén Holló László-díjjal elismert Komiszár János festőművészt köszönthetjük körünkben. Az általa 2012-ben összeállított, a Holló-díjasokat bemutató kötetét Luigi Guarnieri kortárs olasz író nagyon szép gondolatával indítja: „Az ember a művészet segítségével próbálja birtokba venni a világot és önmagát, a kép által, amelyet alkot róla.” A mai kiállítás alkalmat ad arra, hogy Komiszár János festőművész által lássuk a világ egy kis szeletét, a művészete mellett bepillanthassunk sokszínű művészeti tevékenységébe is.

Végezetül a festőművész ars poeticáját idézte Korompainé Mocsnik Marianna: – Kétfajta világom van, s ezek bennem élnek. Egyrészről a természet valós formáinak szeretete, másrészről az elvont formák vonzása, amik élményeimmel keveredve egy szimbolikus-absztrakt egységgé állnak össze. Festészetem ennek megfelelően archaikus és modern. Az elsőt tanultam a mestereimtől, a második jött magától, kialakult. Jól megvannak egymással bennem.

Komiszár János Máriapócson, az Istenszülő bazilikájáról híres búcsújáróhelyen született 1949-ben. Diplomáit a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerezte. Mestereinek Boldizsár Istvánt, Halápi Jánost, Holló Lászlót és Tar Zoltánt tekinti. Sokat tanult tanáraitól: Bényi Árpádtól, Berecz Andrástól és Valkovits Zoltántól. Nagy hatással volt rá Félegyházi László, Bíró Lajos, Kokas Ignác és Csikzsögödi Nagy Imre festészete.

1981 óta szerepelnek munkái tárlatokon. Eddig 150 önálló kiállítása volt. 2005-ben Budapesten, a Művészetek Palotájában szerepelt 25 festményével. Eddig 26 könyvet illusztrált.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének és az Országos Pasztellfestők Egyesületének. Tagja a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepnek és a Cívis Nemzetközi Művésztelepnek. A debreceni Brassai Galéria vezetője 1989-től 2009-ig. 2003-óta a Hajdú-Bihar megyei középiskolások diáktárlatának zsűrielnöki feladatait látja el. Az Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat zsűritagja, 2005-óta. Az OKTV Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet által rendezett megyei rajzversenyének zsűritagja, illetve zsűrielnöke is volt 2007-től, több alkalommal. A Brassai művészeti díj kuratóriumának elnöke.

Vezetőtanára volt a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskolának és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Karának. A Medgyessy Ferenc Gimnázium képzőművészeti tagozatán tanított festészetet. Évente festőkurzust tart középiskolásoknak, a debreceni Suliszerviz Pedagógiai Intézetben. Rajzkurzust vezet a hajdúszoboszlói Kovács Máté Kulturális Centrumban felnőtteknek.

Évtizedig volt a Szól a Rádió és a Friss Rádió képzőművészeti műsorvezetője 1996-tól, a Körkép című debreceni hetilap képzőművészeti rovatvezetője 2002-től, (260 írása jelent meg az orgánumban). A hajdúszoboszlói Szókimondó folyóiratban 2003 óta publikál képzőművészeti írásokat.

s. r.