70 éves Kiskunfélegyháza kórháza
A második világháború idején a félkész állapotban lévő épületből minden mozdítható eltűnt. A város azonban továbbra is ragaszkodott a kórházhoz, aminek a felépítéséhez állami segítséget is kapott. 1949-ben kineveztek dr. Kiss Dezső tanársegédet igazgatónak (ő lett a sebészeti osztály vezetője is), akinek a feladata egyebek mellett a kórház befejezésének megszervezése volt. A szűkös anyagi körülmények között a berendezési tárgyakra úgy tettek szert, hogy a két helyi magánszanatórium államosítása után átszállították azok berendezési tárgyait a városi kórházba.
Öt telephelyen
Az ’50-es években átszervezték az intézményt úgynevezett alapszakmás korházzá. Ez azt jelentette, hogy a belgyógyászat és a sebészet mellett nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályt alakítottak ki. Ezzel a bővítéssel gyakorlatilag az összes szociális helyiséget kórteremmé alakították át, aminek következtében a ’60-as évek közepe táján a 120 betegre tervezett kórházban 262 beteg szorongott.
Amikor 1973-ban átadták a kórháztól mintegy két kilométer távolságra megépített új szakorvosi rendelőintézetet, már összesen öt telephelyen működött a relatíve kicsi félegyházi városi kórház: a fő telephely és a Korond utcai rendelő mellett egy 20 ágyas fül-orr-gégészeti osztály volt a jelenlegi K&H Bank helyén, egy 25 ágyas tüdőosztály a Jókai utcában, és egy bőr- és nemibeteg gondozó a Tompa utcában – idézi fel az 1970-es évek közepének helyzetét dr. Tóth Sándor, aki az akkori igazgató, dr. Marschalek György hívására jött 1974-ben Kiskunfélegyházára. Akkor még nem sejtette, hogy az ezt követő 36 esztendőben személyes sorsa összefonódik az intézmény történetével, miközben otthonává válik az addig ismeretlen város. A nyugdíjas kórházigazgatóval félegyházi otthonában idéztük meg azt az időszakot, ami sok tekintetben az intézmény egyfajta aranykorának nevezhető.
Dr. Tóth Sándor
Dr. Tóth Sándor Nagyvárad közelében, Mezőgyánban született. Gyulán érettségizett. Summa cum laude minősítéssel diplomázott 1964-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, a Kórélettan Intézetben már hallgatóként részt vett a kutatómunkában. A békéscsabai kórházban kezdte pályáját, ahonnan két és fél év elteltével visszahívták az egyetemre. Az I-es belgyógyászati klinikán kutatással, oktatással és gyógyítással foglalkozott. Már feleségével érkezett Félegyházára, amikor 1974-ben elfogadta a felkérést a belgyógyászat megüresedett osztályvezető főorvosi állására. Ekkor 35 éves volt. Alig néhány hónappal később, 1975 februárjában az osztályvezetés mellett az igazgatói teendőket is rábízták. Ezt a pozíciót 2002-ig töltötte be, a belgyógyászati osztályt pedig 2004-ig vezette. Ezt követően 2010-ig állt a krónikus osztály élén.
– Amikor idekerültem, a több telephely és szűkös, korszerűtlen körülmények egy gazdaságtalanul fenntartható intézményt determináltak. Ezek a problémák nem voltak ismeretlenek a kórház korábbi vezetése előtt sem. Különösen dr. Fazekas Lajos igazgató erőfeszítéseit kell megemlíteni, de anyagi lehetőségek híján nem tudtak előre lépni. A tisztánlátás érdekében országos munkafelügyeleti vizsgálatot kértem, ami azzal a megállapítással zárult, hogy sürgős felújítás szükséges. Ekkor a város is szembesült azzal, hogy ha meg akarja tartani a kórházát, akkor feltétlenül szükséges a rekonstrukció. A munkálatok el is indultak 1976-ban, s amikor tíz évvel később befejeződtek, az akkori egészségügyi miniszter, dr. Medve László a körülmények láttán azt nyilatkozta, hogy a kisvárosi alapszakmás kórházak prototípusa lehetne az intézmény.
Rekonstrukció és központosítás
A kórházrekonstrukció során a hotel funkcióra, a kórházi infrastruktúrára és az orvostechnikára összpontosítottunk. A felújítás azt is lehetővé tette, hogy beköltöztessük a központi telephelyre a fül-orr-gégészeti és a tüdőosztályt, teljesen megújult a diagnosztikus szolgáltatás, a műtőblokk, a központi sterilizáló és az infrastruktúra, az orvostechnikai berendezések az akkori magyar színvonalat nem csak elérték, de néhány vonatkozásban meg is haladták. Többek között új konyhát és mosodát építettünk. A kórház ágyszáma azonban minimális mértékben, csupán a koronária őrző 8 ágyával növekedett. Így volt 1986-ban 310.
A gyógyítás feltételei egyértelműen javultak, kialakultak azok a profilok, amelyek egy alapszakmás városi kórháztól elvárhatók. Speciális ambulanciák jöttek létre, elindult a pajzsmirigy betegek gondozása, az ambuláns szívbeteg rehabilitáció és megalakult az intenzív coronaria őrző. 1987-ben – a Szegedi Orvostudományi Egyetem támogatásával és a helyi vállalatok segítségével – önerőből, a megyében elsőként létrehoztunk egy dializáló művese állomást is.
A kórház részt vett az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében, valamint a szakorvosi képzésben is. Ennek a gyakorlati haszna megmutatkozott többek között az intézmény orvos utánpótlásában. Ehhez természetesen minősíttetni kellett az intézmény működését, így a félegyházi városi kórház 1996-ra a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktató intézetévé vált elsősorban a belgyógyászati osztály révén, amely oktató osztály lett. Városi kórházként is elvárás volt nálunk, hogy az orvosok publikáljanak, és tudományos rendezvényeken előadóként is részt vegyenek. A félegyházi városi kórház szakemberei ebből adódóan ismert szereplői voltak a megyei regionális tudományos rendezvényeknek, olykor pedig szervezői is, mert rendszeresen voltak Félegyházán megyei, regionális és országos tudományos programok.
A rendszerváltást követően megváltozott a kórházak finanszírozása: a betegségek után úgynevezett HBCS pontokat kaptunk, és ez alapján fizették ki a működési költségeinket. Ez nem kedvezett a félegyházi kórháznak, ugyanis a struktúrából és a beteganyagból következően népbetegségeket, rutin eseteket kezeltünk, amit a rendszer alulfinanszírozott. A gazdálkodásunk egyre nehezebbé vált, 1995 év végére 45 millió forint körüli adóssága keletkezett a kórháznak. Ekkor kidolgoztunk egy válságmenedzselési tervet, aminek köszönhetően 1996 év végére sikerült konszolidálni a kórház működését és gazdálkodását külső segítség nélkül, de veszteségekkel. Többek között megkezdődött a létszámleépítés és az ágyszám csökkentés. Az 1986-os 310-es ágyszámot 1996-ra 238-ra csökkentettük, az 550 körüli létszámból pedig ekkor még 121 fő volt rendelőintézetben és 371 embert foglalkoztattunk a kórházban. Ezt követően a gazdálkodásunk stabilizálódott. Azonban a 2000-es évek elején ismét halmozódni kezdett a kórház adósságállománya.
Erősödő kardiológia
Dr. Tóth Sándort dr. Nyúzó Bálint követte a kórház igazgatói, és a belgyógyászat osztályvezetői pozíciójában is. A szakember ma is aktív részese a félegyházi betegellátásnak.
1975. október elsején kezdett a félegyházi városi kórház belgyógyászati osztályán, és itt dolgozott egészen 2010-ig. Ez idő alatt három szakvizsgát szerzett, és az általános belgyógyászati feladatok mellett a belgyógyászati intenzív, majd kardiológiai fekvő- és járóbeteg ellátás területén tevékenykedett. Tevékenysége nyomán bővült a kardiológiai akut és általános fekvőbeteg ellátás, valamint beindult a kardiológiai rehabilitáció. A mindennapi feladatok mellett rendszeresen részt vett továbbképzéseken, hazai és nemzetközi kongresszusokon, többször előadóként is. 2010. és 2015. között a szentesi belgyógyászati osztályt vezette, nyugdíjazását követően pedig visszatért a félegyházi kórházba, és azóta is részt vesz a belgyógyászati, kardiológiai járóbeteg ellátásban, továbbá a krónikus fekvőbeteg ellátásban.
Dr. Nyúzó Bálint
– Az én igazgatásom alatt három nagyon fontos nehézség erősödött fel: a rendkívül rossz finanszírozási rendszer, a tulajdonos önkormányzat nehéz anyagi helyzete, valamint a szakember- és az utánpótláshiány. Véleményem szerint ezek a jelenségek vezettek végső soron oda, hogy egy új konstrukció alakult ki a megyei betegellátás szintjén: telephelyek jöttek létre, és a félegyházi, valamint a kalocsai kórház beolvadt a megyei kórházba – idézi fel az egykori igazgató.
Új betegellátási formák
– Ezt megelőzően azonban számos szép, sikeres és lendületes állomása volt például a félegyházi kardiológia kialakításának, és a 2006-ig terjedő időszakban a nehézségek ellenére is meg tudta őrizni a kórház teljes a profilját – emlékezik vissza dr. Nyúzó Bálint. – Lényeges momentum volt az intézmény széttagoltsága, amin a rendelőintézet igazgatóságom ideje alatt történ kórházba integrálása oldott meg. Új betegellátási formákat dolgoztunk ki, amiket nem alacsony szinten művelünk, és számos jó kapcsolatot alakítottunk ki a társintézetekkel is. Kiemelkedő időszak volt ez a társasági élet gazdagsága szempontjából is.
2007-ben nagyon modern körülmények között vált lehetővé a fekvőbeteg rehabilitáció a járó- és fekvőbeteg ellátási, továbbá gyógyfürdő funkciókat magában foglaló új rehabilitációs intézmény átadásával. A beruházás keretében a teljes belgyógyászati szárny újjáépítése és műszerparkjának korszerűsítése, valamint az energiaellátó és a fűtési rendszer rekonstrukciója is megtörtént.
Ekkoriban azonban már egyre kézzelfoghatóbb jelei mutatkoztak az említett negatív hatásoknak. A belgyógyászat még viszonylag kedvezőbb helyzetben volt, de a sebészeten és a szülészeten már egyre súlyosabban jelentkezett a szakorvos utánpótlás hiánya, miközben számos főorvos ment nyugdíjba. A kedvezőtlen tendenciák következtében az esetszámok visszaestek. Az ötvenes évek 2000 körüli szülési csúcsához képest a nőgyógyászat megszűnése előtti időszakban már csak 300-400 nő szült Félegyházán.
Dr. Nyúzó Bálint hangsúlyozza: hiba volna lebecsülni azt, ami most van, hiszen a feladatellátási kötelezettségeinek a jelenlegi struktúrában is eleget tesz az intézmény. Ahogy fogalmaz, ezért dicséret és köszönet illeti az összes dolgozót, beleértve az orvosokat és a nővéreket is, akik sokszor embert próbáló munkát végeznek.
– A közeli és távoli jövő nagy kihívás, hiszen a jelen kollektívájából sokan már nyugdíj mellett dolgoznak, és egyelőre nem látszik, hogy hogyan fogják tudni pótolni őket. Az idő úgy hozta, hogy valamikor szükség volt egy nagy kórházra Félegyházán, a hozzá tartozó humán és technikai erőforrásokkal együtt. Ez egy felfutást eredményezett a kórház életében is, de a világ változott. Most megint egy átmeneti időszakban vagyunk, és nem tudjuk, hogy mennyire időtálló a jelenlegi szerkezet. Az viszont biztos, hogy nem lehet már a régi fejjel gondolkodni, követni kell a tetszik, vagy nem tetszik trendeket, amit a betegellátás igénye és az állami erőforrások lehetőségei határoznak meg. Elfogadni az aktuális állapotot és megtalálni a helyes megoldást a nehéz helyzetben is, erre van szükség.
Profilváltás után
A félegyházi városi kórházat 2012. december 1-jétől vezeti a jelenlegi főigazgató-helyettes, dr. Körtvélyessy András, akit a jelenlegi helyzetről és az idáig vezető útról kérdeztünk.
– Jelentős adósságállománnyal vettem át a kórházat, ennek tükrében kellett egy olyan jövőbelátó stratégiát felállítani, ami várhatóan a pénzügyi egyensúly felé indítja el az intézményt. Ez nem volt könnyű feladat hiszen a korábban 350 ágyas kórház ekkorra 199 ágyas volt, és a megszűnt funkciók után egy csomó kihasználatlan, ámde továbbra is jelentős költséget felemésztő terület maradt. Ekkor már túl volt a kórház a 2010 októberében megtörtént profilváltáson, és a cél egy rehabilitációs szakkórház és emelt szintű szakorvosi ellátás kialakítása, továbbá az aktív ellátást kiváltó egynapos sebészet létrehozása volt.
Dr. Körtvélyessy András
A félegyházi kórház 2013. március elsején integrálódott a kecskeméti megyei kórházhoz. Ebből adódóan rengeteg költségünk azonnal csökkent, hiszen a méretekből adódóan sok mindent lényegesen kedvezőbb áron tudtunk beszerezni. Így optimalizálni tudtuk a kiadásokat, és létrehoztunk egy, a nagy kórházzal jól együttműködő gazdasági egységet. Lassan a kitűzött cél irányába mutató fejlesztések is elindultak: 2015 májusban a Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP) keretében elnyert pályázat eredményeként a főépület harmadik emeletén egy 32 ágyas új mozgásszervi rehabilitációs osztály kezdte meg a működését.
A következő óriási lépés a TIOP pályázat jóvoltából 1,3 milliárd forintból felépített új kórházszárny megvalósítása és az egynapos sebészet beindításához szükséges műtők felújítása volt. A projekt kapcsán két új digitális röntgen és két ultrahang készülékkel is bővült az eszközparkunk, és a korszerű szakorvosi rendelők kialakítása mellett sikerült a szakma szinte összes elérhető újítását Félegyházára hozni a lökésterápián át a modern rövidhullám kezelésig. Bőrgyógyászati vonalon megteremtődtek az UV-A és UV-B kezelés feltételei, szemészeti szakrendelésünk ma már a legjobban felszereltek egyike a régióban. Az egynapos sebészet elindulásával 12 ággyal nőtt a kórház ágyszáma, ami mellett még egy rehabilitációs ágyat is átminősíttettünk, így 2017 októberétől 222 ággyal folytatódott a félegyházi városi kórház működése.
Elismert rehabilitáció
Az elmúlt években felkészítettünk három ergoterapeutát és elindítottuk az ergoterápiát a stroke-on átesett betegek kéz- és kisízületi ügyességének a fejlesztésére. Az egynapos sebészet a folyamatos fejlesztések következtében a kezdeti ortopédiai és kisebb érsebészeti beavatkozások mellett urológiai esetek ellátásával bővült. 2018-ban elindítottuk a prosztata hipertrófia kezelésére alkalmas thermo terápiát, 2019-ben pedig az urológiai műtétek platformját egy lézeres laparoszkópos eszköz segítségével bővítettük tovább. Így a hólyagban bizonyos daganatos elváltozásokat is tudunk kezelni az egynapos sebészet keretein belül, akár több napos kórházi befekvést kiváltva. Ugyanebben az évben elindultak a lágyéksérv és a visszér műtétek is a kórházban.
Az audiológia régi egységét korszerű új süketkamrára cseréltük le, új endoszkópos egységgel történnek a gastroscopiai és a colonoscopiai beavatkozások. Szénsavkabint szereztünk be, amivel a keringési nehézségekben szenvedő betegeknek nyújtunk segítséget, a hat darab csípő-, váll- és bokamozgató géppel és négy darab Bemer mágnesterápiás ággyal pedig a műtéten átesett betegek rehabilitációját egészítjük ki. A példaértékű munkát végző ápolók munkájának elismerésére létrehoztuk az Oltalmazó kezek-díjat.
A 2020-ban díjazottak
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata – a kölcsönösen jó kapcsolatnak köszönhetően – 2015 óta jelentős összeggel támogatja a kórházat. Ez a pénz a várólisták csökkentését teszi lehetővé, ugyanis elsősorban az itt dolgozó orvosok bérkiegészítésére és időnként különböző terápiás eszközök beszerzésére fordítjuk.
Kedvező változást hozott az intézmény energiafelhasználásában, hogy 2018-ban sikerült új műanyag nyílászáróra cserélni a régieket. A megkezdett korszerűsítést a főépület szigetelésével szeretnénk folytatni.
Örvendetes tendencia, hogy az utóbbi néhány évben országosan mind jobb hírneve van a félegyházi rehabilitációs osztálynak. Megmutatkozik ez abban is, hogy egyre több beteg jön a szegedi klinikáról, Budapestről, és egyéb megyékből is rehabilitációs kezelésre.
Tóth Timea
