Egészségügy 2020. március 18. 14:00

Otthon – az újraértelmezett fogalom

Otthon – az újraértelmezett fogalom
Hétfőtől kezdve sok családban átértékelődött az otthon fogalma. A gyerekek nem mentek iskolába, helyette otthon tanulnak, online órákon vesznek részt. Azok a „szerencsések”, akiknek a munkáltatója engedélyezte a home-office-t, azaz az otthonról történő munkavégzést, legalább a felügyeletet meg tudják oldani, míg mások próbálják kisakkozni, mikor ki maradjon otthon a gyerekekkel, melyik kis barát szüleit szervezzék be, vagy ha már semmi más lehetőség sincs, esetleg mégis a nagyszülőkre bízzák csemetéjüket – vagy kockáztassák az állásukat? Modok Ágnes tanácsadó szakpszichológus írása.

– Te hol dolgozol? 
– Otthon.  

– Hova jársz suliba? 
– Sehová, otthon van az iskola.

– Mit csinálsz otthon? 
– Otthon? Mi az, hogy otthon? Hol van az már?

A multifunkcióssá vált otthonok élete... 

Az otthonunk egyszerre vált munkahellyé, iskolává, gyermekmegőrzővé – és ennek ellenére próbáljuk magunkat otthon érzeni! De mi is az az otthon? Az a hely, ahol biztonságban érzem magam, ahol kényelmesen el tudom engedni magam, ahol el tudok feledkezni a munkáról és fel tudok töltődni a következő nap megpróbáltatásaira. Egy fizikai és szimbolikus tér, ahol „otthonosan” érzem magam. Ideális esetben. De nem most!

Noha a fizikai egészségünk megőrzése és a megbetegedések elkerülése végett a legjobb, amit tehetünk, hogy otthon maradunk, a lelki jóllétünk érdekében érdemes pár dolgot átgondolnunk, átszervezni az otthoni kereteket, hogy egészséges mértékben szétválasszuk a munkát és a magánéletünket.
Először is, nevezzük ki a lakásban az „osztálytermet”, illetve a dolgozószobát/sarkot, ahol a gyerekek tanulhatnak, részt vehetnek az online tanórákon, illetve, ahol mi, felnőttek dolgozhatunk. Amennyire lehet, próbáljuk kizárni ezeket a tevékenységeket a hálószobánkból annak érdekében, hogy ez a helyiség továbbra is megmaradjon a pihentető alvás, a kikapcsolódás számára.

Elismerem, az otthoni környezetben egyértelműen nehezebb csak a munkára koncentrálnunk, hiszen nem tudjuk kizárni elménkből azt a tudatot, hogy most otthon vagyunk, ergo olyan dolgok járnak a fejemben, amelyeket otthon szoktam csinálni – például ebédet kéne főzni; ki kellene mosni a ruhákat; jó lenne kicsit kimenni a kertbe; upsz, ott egy porcica! – takarítsunk; stb. Szóval nem szeretünk és nem is nagyon tudunk otthon dolgozni. De most muszáj, és erre fejben is át kell állni. Próbáljuk betartani a munkaidőt otthon is, tehát, ha egyébként délután 4-kor lejár a műszakunk, figyeljünk rá, hogy otthon is le tudjuk tenni a munkánkat ebben az időpontban. Sokan beleesünk abba a hibába, hogy ha már benne vagyok, akkor megcsinálom még ezt is, meg azt is – és egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy két órával is túlmentünk a mára kitűzött etapon – aztán csak bosszankodunk, hogy de jól tönkrevágtuk a délutánunkat... 

Szóval, térben és időben is jól határoljuk be, hol és mikor dolgozunk otthon!
És mindezek mellett ugyanúgy szakítsunk időt a szokásos elfoglaltságainkra is, mint az eddigiekben! A közösségi programok kerülése persze behatárolja a lehetőségeinket, de a rokonokkal, barátokkal személyes találkozók helyett tudunk beszélni telefonon, Messengeren, egyéb applikációkon keresztül, sportolni tudunk otthon, vagy az utcán kocogni, kerékpározni – szóval a mozgásról sem kell lemondanunk, csak némileg átalakítani a szokásaikat.

Ha ezek megfontolásával tudatosan igyekszünk kialakítani egy újfajta rendszert otthonunkban, nagyon sokat teszünk azért, hogy otthon továbbra is biztonságban, otthonosan érezzük magunkat!

Fotó: Shutterstock illisztráció

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Koronavírus