Attól a vírustól félünk, amit még nem ismerünk

– Sok a tévhit a koronavírust illetően. Akadnak, akik most is bagatellizálják, mások pedig valóságos armageddont vizionálnak. Van okunk a félelemre? Mennyire veszélyes ez az új kór?

– Ahhoz, hogy egy vírusról meg tudjuk mondani, mennyire veszélyes, két paraméterét mindenképpen ismernünk kell: az egyik a fertőzőképessége, azaz hogy egy beteg hány másik embert fertőz meg, a másik pedig, hogy mekkora a betegség halálozási rátája. A koronavírus nagyjából annyira fertőző, mint a szezonális influenza, és tízszer kevésbé, mint a kanyaró, de elmarad a mumpsz vagy a szamárköhögés fertőzőképességétől is.

– Mit mutatnak az úgynevezett mortalitási adatok?

– Ami a halálos áldozatok arányát illeti, a veszettség száz százalékos, a bárányhimlő közel 30 százalékos arányával áll szemben a szezonális influenza 0,1, valamint az új vírus 2-3 százalékkal. A koronavírus-fertőzés leginkább a szívelégtelenségben, keringési betegségekben, a TBC-ben szenvedőkre, valamint a kemoterápiában részt vevő daganatos betegekre, a szervátültetettekre és az immunhiányos betegekre nézve lehet igazán veszélyes.

– A hét elején új szakaszába lépett a védekezés: minden nyilvános rendezvényt betiltottak, korlátozták a boltok nyitva tartását. Elég ez, vagy még ennél is szigorúbb intézkedéseket kellene hozni?

– A lényeg nem a további szigorításokon van, hanem azon, hogy az emberek mennyire képesek öntudatosan és fegyelmezetten viselkedni, betartani a már meglévő ajánlásokat. A fertőzöttek felderítésében viszont lehet, hogy hibát követtek el a hivatalos szervek, sokkal hamarabb kellett volna jóval több tesztet elvégezni. Mindenkit ellenőrizni kellett volna, aki csak a betegség legkisebb tünetét mutatta.
 

– Ezek után hogyan lassítható a vírus terjedése?

– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg nincs hatékony vakcina, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány terjedését. Ezért az elkövetkezendő napokban, hetekben minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik. Mindenekelőtt a gyanús esetekben a vírus tesztelése, és a betegek elkülönítése lenne a legfontosabb feladat. Csak Szegeden legalább húsz olyan labor van, ahol ezt meg is tudnák csinálni, de ez a helyzet Pécsen, Debrecenben és Budapesten is. Ha így el tudjuk érni, hogy kevesebb ember fertőződjön meg, akkor a járvány lefolyásának görbéje ellapul, és nem lesz szükség rengeteg lélegeztető gépre. Ha sikerül a fertőzötteket elkülöníteni az egészséges emberektől, akkor a járvány előbb-utóbb lecseng.

– Külföldi szakértők között akad olyan vélemény is, hogy szabadjára kellene engedni a vírust, ha sokan megfertőződnek, később kialakul egy úgynevezett nyájrezisztencia. Ez az út járható lehet?

– Az influenzába most már azért csak félmillió ember hal meg évente, mert az idősek az elmúlt években már átestek egy-két influenzán és védettek lettek, így már csak a fiatalabb korosztályt fenyegeti az újabb vírustámadás, de egy betegséget szándékosan szabadjára engedni biztosan nem járható út, hiszen abba az idősek szinte mindannyian belehalnának.

– Tíz éve egyszer már legyőztük a H1N1 vírust, most mégis sokkal nagyobb a riadalom. Miért ez a nagy félelem?

– Mert ezt még nem ismerjük. Valójában ennek a riadalomnak nincs semmilyen tudományos alapja. Tavaly kanyaróban 140 ezer életerős gyermek halt meg, pedig ez ellen már majd hetven éve van védőoltás, és fel sem figyelt rájuk a világ. A koronavírustól eddig alig több mint hétezer, döntő többségében beteg, idős ember halt meg, és majdnem összedőlt a tőzsde.
 

Duda Ernő szerint öt forgatókönyv lehetséges arra, hogy mi történik a koronavírussal a jövőben
Fotók: Szabó Luca

– Elképzelhető, hogy megtanulunk majd együtt élni a koronavírussal, akárcsak a kanyaróval vagy az influenzával?

– Mivel ez egy teljesen új vírus, és szinte alig tudunk még valamit róla, öt különböző forgatókönyv lehetséges. A legoptimálisabb az, hogy egyik napról a másikra ugyanúgy eltűnik, mint a SARS-1 vagy a MERS. Miután ez is egy náthavírus, ami általában szezonális, a második lehetőség az, hogy egy hónap múlva önmagától lecseng, de ennek kicsi a valószínűsége. A harmadik lehetőség, hogy megszelídül, és a mostaninál enyhébb betegséget okoz, de akkor terjed tovább, mert a vírushordozók mozgásképesek maradnak és szétszórják a kórokozókat, ellentétben a súlyos betegekkel, akik otthon vagy a kórházban fekszenek az ágyban. A következő, rémisztően hangzó lehetőség pedig abból fakad, hogy ez is egy zoonótikus, azaz állatról emberre átterjedt kórokozó, és idővel a mutációk következtében egyre jobban adaptálódik az emberhez, és egyszer csak egy iszonyatosan gyilkos kór lesz belőle.

– És az utolsó, ötödik lehetőség?

– Ez tűnik most a legvalószínűbbnek, eszerint itt marad velünk és mi megtanulunk vele együtt élni. Évek során az egész világon elterjed, az érzékeny emberek egy részét elpusztítja, de közben kialakul vele szemben az a bizonyos nyájvédettség. Igaz, még ez sem biztos, mert sok náthavírussal szemben nem alakul ki tartós védettség. Ma is rengeteg vírus együtt él velünk, egyáltalán nem lenne szokatlan, ha ez is itt maradna.

– Mi a helyzet a védőoltás kifejlesztésével? Sikerül versenyt futni az idővel?

– A hivatalos adatok szerint a már létező, megelőzésre is alkalmas, többféle védőoltás aligha lesz hozzáférhető ősz előtt. A gyógyszer-kombinációkra is legalább augusztusig várni kell, de már folynak a klinikai kísérletek.

– Akkor akár optimisták is lehetünk, hogy ilyen gyorsan találnak megoldást a tudósok?

– Jelenleg az a helyzet, hogy éppen az emberek védelmében hozott törvények miatt nem lehet már holnap védőoltással megelőzni a megbetegedéseket. A klinikai teszteken ezeknek a készítményeknek is át kell esniük, ezek pedig hónapokat vesznek igénybe.
 

– Addig hogyan védekezhetünk?

– A megelőzés szempontjából most kiemelkedően fontos lehet a D-vitamin és a szelén. Se a kígyóháj, se a medvezsír, se a C-vitamin, se a tőzegáfonya, se az égig érő vascsicsergő nem segít. Nem szabad elhinni a világhálón keringő mindenféle biztosnak mondott tippet. Aki pedig betegnek érzi magát, az maradjon otthon. Ha nem lázas, ha tüsszög, biztos nem koronavírusos, mégse menjen orvoshoz, mert ott is elkaphatja. Ha magas láza van, köhög, és nem kap levegőt, hívja fel az orvost, ő majd intézkedik. Semmiképp ne menjen emberek közé.

– Akadnak olyan becslések is, amelyek egy-két héten belül ötvenezerre teszik a hazai vírusfertőzöttek számát. Ön mit gondol?

– Öt üveg Bailey’s-be fogadtam, hogy április 10-ig nem lesz tízezer magyar beteg. Lehet persze olyan rosszul kezelni ezt a járványt, hogy legyen, de ezt nem tartom valószínűnek.
 

Rafai Gábor - szeged.hu
 

Kövessen minket a Facebookon is!