Nem maradhatok otthon – Ugye nem viszem haza a vírust?
A gyerekek azt tapasztalják, hogy egyik napról a másikra minden megváltozott: nem kell menni óvodába, iskolába, nem lehet kimenni a játszótérre, nem találkozhatnak a barátaikkal, plusz érzik a szüleiken, hogy ők is aggódnak, és ez az aggodalom a gyerekekre is átragad – hiszen, ha a szülő nem érzi magát biztonságban, a gyerekek biztonságérzete is megrendül. A kamaszok számára az jelent nagy kihívást, hogy nem lóghatnak együtt a haverokkal, úgy, mint szoktak, és ráadásul még az „ősök” is otthon nyomasztják őket, újabb és újabb feladatokat szabva ki rájuk, mint például a szobájuk kitakarítása, vagy a kimosott ruháik összehajtogatása – hogy csak a legidegesítőbbeket említsük – de legalább van otthon kaja!
És vannak, akik nem tehetik meg, hogy otthon maradjanak, mert a munkájuk ezt nem engedi. Bennük fokozott stresszt kelt az a visszásság, hogy míg mindenhol azt sulykolják, ne mozduljunk ki, ők nem tehetnek eleget ennek az elvárásnak.
Emiatt joggal érzik úgy, hogy ők fokozottabban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, sőt már-már elkerülhetetlennek érzik a megbetegedést. Ez már önmagában is nagyon szorongató érzés, de még jobban aggódnak amiatt, hogy mi lesz akkor, ha hazaviszik a vírust, és továbbadják a családtagjaiknak – gyerekeiknek, vagy idős szüleiknek? Mert igen, sajnos nem minden esetben oldható meg, hogy az egyes családtagok, különböző generációk teljesen elszeparálódjanak egymástól. Például ahol együtt élnek a családok a nagyszülőkkel az még megoldható, hogy a nagymama otthon maradjon, de attól még ugyanúgy elkaphatja a koronavírus-fertőzést attól a rokontól, akinek muszáj mennie dolgozni. És az sem életszerű, hogy a kisgyermekes szülő, ha hazamegy a munkából, teljesen elzárkózik a gyermeke elől. Az otthon maradni nem tudó dolgozó vállát tehát még a saját helyzetük miatti aggodalom mellett a lelkiismeret-furdalás is nyomja – „mi lesz, ha miattam fertőződik meg a családom?” Ez az érzés teljesen jogos, de vajon mivel lehet enyhíteni ezt a szorongást?
Először is, fontos észben tartani, hogy bár a koronavírus rendkívül könnyen fertőz, korántsem biztos, hogy mindenki elkapja, illetve a megfertőződöttek nagy részénél nem okoz súlyos megbetegedést. Leginkább az idősebbekre és a krónikus betegekre – jelenlegi tudásunk szerint elsősorban szív-érrendszeri betegekre, a cukorbetegekre, autoimmun betegekre, onkológiai kezelés alatt állókra, transzplantáción átesettekre – nézve a legveszélyesebb a vírus, viszont az egészségesek gyógyulási esélyei igen jónak mondhatók.
Próbáljuk meg továbbá szűrni, hogy mennyi és milyen csatornákból érkező híreket hallgatunk – olvasunk. Sajnos nagyon sok a szenzációhajhász híradás, amelyek tovább fokozzák a pánikhangulatot, viszont korántsem biztos, hogy hűen tükrözik a valóságot. A hiteles információforrások nyomon követésével csökkenthetjük saját bizonytalanságunkat, és objektívebb, valósághűbb képet kapunk a helyzetről. A megfelelő tájékozottság növeli a kompetencia-érzésünket és ezáltal csökken a szorongásunk.
Szintén segíthet csökkenteni a másokért való szorongást az a tudat, hogy mára már a legtöbb munkáltató komoly intézkedéseket vezetett be a dolgozói egészségi állapotának ellenőrzésére, így bízhatunk benne, hogy még idejében kiszűrik a gyanús eseteket, az előtt, hogy a többi kollégát megfertőznék.
Az alapvető higiéniai előírások betartásával szintén nagyon sokat tehetünk nemcsak a magunk, hanem környezetünk – rokonaink, barátaink egészségének megőrzéséért. Munkából, vagy bevásárlásból hazamenet mindig az alapos kézmosás, és átöltözés legyen legelső teendők, hogy a kívülről érkező esetleges káros szennyeződésektől mielőbb megszabaduljunk – és a szennyest zárjuk el jól, vagy akár rögtön moshatjuk is.
A gyerekkel beszélgessünk el arról, hogy amikor apa vagy anya hazaér, várják ki, amíg lemosakszik és átöltözik, és csak akkor ugorjanak a nyakába, üljenek le vele játszani. Mivel a kialakult járványügyi helyzet egyébként is mindannyiunk életére kihatással van, a gyerekeket is szükséges életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelően tájékoztatni. Ha nem kapnak kielégítő magyarázatot a megváltozott helyzetre, a szüleik viselkedésére, saját maguk kezdenek el elméleteket gyártani, és ezek bizony sokszor félelmetesek, rosszabbak, mint maga a valóság. A bizonytalanság még inkább felerősíti a szorongásaikat. Érdemes elbeszélgetni velük arról, hogy ők mit tehetnek a saját egészségük érdekében, és megnyugtatni őket. Fontos, hogy ne szépítsük túl a dolgokat, hanem hitelesek legyünk – azt mondjuk el, amit gondolunk, a magyarázataink tükrözzék a meggyőződéseinket, mert a kegyes hazugságokat nagyon jól le tudják szűrni a gyerekek, és ez tovább növeli bennük a feszültséget.
A saját szorongásaink leküzdése érdekében érdemes kipróbálni online is elérhető (YouTube, illetve egyéb videómegosztó megosztó portálokon, valamint pszichológusok által írt blogokban) relaxációs technikákat, légzőgyakorlatokat, feszültségoldó gyakorlatokat. Egyre több pszichológus, mentálhigiénés szakember helyezi át online felületre a tanácsadásait, így az ő segítségüket is igénybe lehet venni.
Ebben a megváltozott, felbolydult világban is mindannyiunknak megvannak a feladatai, amelyeknek eleget kell tennünk – otthon, vagy munkahelyen, de ha fokozottan odafigyelünk magunkra, illetve környezetünkre, igyekszünk betartani a higiéniai előírásokat, sokat tehetünk testi és lelki jóllétünk megőrzéséért.
Modok Ágnes
tanácsadó szakpszichológus
