Hirdetés
Kultúra 2020. március 22. 12:00

Titkok a levéltárból – Kertész Mihály Kiskunfélegyházán

Titkok a levéltárból – Kertész Mihály Kiskunfélegyházán
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az első mozgóképeket Kiskunfélegyházán 1895‑ben, a vásártéren lehetett látni, ezek azonban szó szerinti értelemben mozgatott képek, mechanikai szerkezettel működtetett panorámaképek voltak. Valódi mozgófényképet, azaz filmet Magyarországon, a fővárosban először 1896-ban vetítettek.

Félegyházán 1902-ben láthatott ilyet először a közönség. Ezt követően rendszeressé váltak a mozgófényképes vetítések a városban, szinte minden évben, főleg a tavasztól őszig terjedő szezonban. Erre a célra kijelölt állandó épülete a mozizásnak ekkor még nem volt, 1902-ben és 1906-ban például a kiállításokra is gyakran használt főgimnáziumi tornacsarnokban helyezték el ideiglenesen a vetítőkészüléket. Így a félegyháziak már a bemutatását követő évben láthatták az első magyar filmet, az 1901-ben készült A táncz-ot. Mivel ez a típusú tevékenység nem iparnak, hanem mutatványnak (a cirkuszhoz hasonló vándormutatványnak) minősült, az akár ideiglenes engedély megadása is a városi rendőrkapitány hatáskörébe tartozott.



A kiskunfélegyházi rendőri hivatali iratok ebből az időszakból nem maradtak fenn, a mozgófényképet vetítőknek így igen kevés nyoma maradt az utókorra. Pedig a vizuális kultúra átalakulásának folyamata ebben az alföldi városban is jelezte a modernizáció mindent elérő hullámait, a város mozitörténete pedig az országos mozitörténet szempontjából is érdeklődésre tarthat számot: a Casablanca című filmjéért (1942) Oscar-díjjal jutalmazott, nemzetközi hírű filmrendező, Kertész Mihály Félegyházán volt mozibérlő.

Kertész Mihály és üzlettársa, Szigeti Andor 1919 év elején vették át a Szent János téri Uránia Mozi működtetését. Kertész a sajtóban adott fel hirdetést, miszerint február 16-ra „szép idő” esetére filmfelvételt hirdetett meg: „szenzációs mozifelvétel készül a kiskunfélegyházi korzón, közreműködik az egész város közönsége, a felvételt rendezi Kertész Mihály az országos hírű filmrendező és Szigeti Andor az Uránia igazgatója”. Nem ismert, hogy a forgatás végül megvalósult-e, mindenesetre Kertész november 13-14-re ismét hasonló forgatási akciót tervezett Félegyházán. A várostól tehát annak ellenére sem szakadt el, hogy 1919 szeptemberében Lavricska Jánost bízta meg a mozi vezetésével.




Az Uránia Mozgó természetesen műsorra tűzte Kertész filmjeit, például A bűnbánya titka című filmet, amelyben a főszerepet Max Landa és Hanni Weisse játszották. Szigeti pedig, a budapesti Apolló Projectograph Színház igazgatója, a legújabb külföldi filmeket szerezte be, és azokkal mulattatta a közönséget 1919-1920-ban. Különösen azonban a mozizás aranykorában, az 1930-as években vetítettek szívesen Félegyházán Kertész-filmeket. A már az első világháború előtt nemzetközi hírnevű rendezővé vált Kertész ekkor azonban már Michael Curtiz néven az Egyesült Államokban élt és alkotott tovább.

Brunner Attila

 

Kövessen minket a Facebookon is!