A félegyházi „Tündéri doktornéni” sikere
– Kiskunfélegyházi születésű vagyok, ott jártam általános iskolába és gimnáziumba is, rengeteg kedves emlék köt a városhoz. Talán senkinek nem jelentett meglepetést a pályaválasztásom, tényleg kisgyermek korom óta erre készültem, gyermekorvos szerettem volna lenni, és ebben minden támogatást megkaptam a szüleimtől. A hajdani kiskunfélegyházi kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa is nagy hatással volt rám, ugyanis dr. Fehérvári István volt az, aki engem is kezelt vakbélműtétem után a gyermekosztályon. Büszke vagyok rá, hogy majdnem 20 évvel később kollégaként dolgozhattunk még együtt az osztályon, szegedi rezidensként besegítettem az ügyeleti sorba. Sőt, én ügyeltem a gyermekosztály bezárása előtti utolsó éjszakán is, én láttam el az utolsó fekvő gyermekbeteget.
A mai napig szeretettel járunk haza, a családom egy részével szoros kapcsolatot ápolunk, fontosnak tartom, hogy a kisfiam tisztában legyen a „gyökereivel” és nagy családban nőjön fel. Ugyan a barátok többsége már az ország, sőt azt is mondhatom, hogy a világ különböző tájain vannak, de Soós Niki gimnáziumi barátnőmmel még mindig szinte napi kapcsolatban vagyok. Neki köszönhetem annak a Facebook-csoportnak (Tündéri doktornéni – online gyermekorvosi rendelő Dr. Tajti Zsanettel) az ötletét, ami később mintegy 20 ezer főre duzzadt és ebből nőtte ki magát a weblapom is (www.tunderidoktorneni.hu). Niki keresztelt el „Tündéri doktornéninek”. Ezen keresztül ismertek meg az országból sokan, és talán a gyermekintenzíves munkám mellett ennek köszönhetem leginkább a FemCafe Inspiráló nők – Hétköznapi Hős jelölést és a díjat is.
Hatalmas megtiszteltetés inspiráló hétköznapi hősnek lenni, ennek megfelelően kollégáimmal együtt a továbbiakban is igyekszem mindent megtenni a gyermekek gyógyítása, egészsége és támogatása érdekében.
s. r.