Hirdetés
Egészségügy 2020. március 25. 08:00

Veszélyes praktikák

Veszélyes praktikák
A C-vitamin, a hidrogén-peroxid és az álhírek. Tények és tévhitek az új típusú koronavírus kapcsán.

Hirdetés

A COVID-19 járvány mindannyiunk életét megváltoztatta, ami sokunk esetében azzal jár, hogy még a korábbinál is több időt töltünk különböző online felületeken, így igyekezve informálódni és pótolni a személyes találkozásokat. A fokozódó online jelenléttel pedig jelentősen megnőtt a különféle jótanácsok, sőt, terápiás javaslatok száma is, amelyek keretében különböző módszereket javasolnak egymásnak az emberek az új típusú koronavírussal való megfertőződés megelőzésére vagy gyógyítására. A téves információk megjelenése az interneten természetesen nem új jelenség, azonban ez esetben súlyos következményei lehetnek, mind egyéni mind szociális szinten – olvasható az ipon.hu cikkében.

Nagyon fontos tisztázni, hogy semmiféle igazoltan működő gyógyászati megelőző módszer (pl. védőoltás) nem létezik a fertőzés ellen, ahogy gyógymód sincs, a kórházba kerülő súlyos eseteknél csak a tüneteket lehet kezelni. Vagyis az orvosok igyekeznek addig életben tartani a szervezetet, amíg az képes magától legyűrni a vírust. Természetesen amint felütötte a fejét a járvány, azonnal megkezdődött a lehetséges vakcinák és gyógyszerek kutatása is, de ezek az erőfeszítések még a munka elején járnak, és mire működő, tömegeken alkalmazható védőoltás vagy kezelés lesz belőlük, arra a lehető legoptimálisabb esetben is hónapokat kell várnunk. (Az Egyesült Államokban pár napja kezdődött vakcinakísérletekről 
itt bővebben is írtak.)

Hogy ebben a helyzetben mégis mit kezdjünk a ránk ömlő álterápiák tömegével, és mi az, amit ténylegesen megtehetünk a vírus terjedésének mérséklése érdekében, arról Varjú Imre orvos kutatóval, egészségkommunikációs szakértővel beszélgettünk.

 

Galéria megnyitása


C-vitamin, immunerősítés és egyéb legendák

– A posztokban és a hírekben feltűnő C-vitamin és más állítólagos koronavírus-fertőzést megelőző eszközök tágabb értelemben a szintén gyakran felbukkanó „immunerősítés” fogalomkörébe tartoznak, ami azonban orvosilag megfoghatatlan – mondja Varjú Imre. – Az immunrendszert akkor lehet erősíteni, ha le van gyengülve. Ez az immungyengeség viszont már egy, az orvos által felállított, tesztekkel igazolt diagnózis – folytatja a kutató.

Az orvostudomány azt viszont nem tudja alátámasztani, hogy az egészségesen működő immunrendszert lehetséges lenne bármilyen eszközzel, a fertőzés megelőzése végett előre, a normális működésnél magasabb szintre „felpumpálni”.

Például az állítólagosan immunerősítő C-vitamin sem mágikus szer. Akkor kell szedni nagy dózisban, ha valakinek igazolt C-vitamin hiánybetegsége van – ami a koronavírus-fertőzéstől teljesen független orvosi diagnózis. Amennyiben ez nem áll fenn, akkor egy felnőtt ember napi ajánlott dózisa nagyjából 100 mg, amit általában zöldséggel-gyümölccsel beviszünk a szervezetbe. Abból valószínűleg nem lesz baj, ha ötször ennyit szedünk belőle, de nem is használ, mondja a kutató.

Abból már viszont lehet baj, ha követjük azt az interneten keringő javaslatot, miszerint testsúlykilogrammonként szedjünk 50 mg-ot naponta. Ez egy 70 kilogrammos felnőtt esetében már három és fél gramm, ami a napi ajánlott dózis 35-szöröse. Ennek a dózisnak a tartós szedése már hasmenést, hányingert, legrosszabb esetben pedig vesekövet okozhat.

– Az pedig már egyértelműen a veszélyes kategória, amikor valaki olyan álhírt oszt meg, miszerint a kínai kormány kihirdette, hogy a C-vitamin legyőzi a vírust. Az egyetlen dolog, amit a C-vitamin legyőz, az a C-vitamin-hiány – mondja a kutató. – Ráadásul sokkal meredekebb szerek is felbukkannak ilyen kontextusban. „Van például olyan, aki szerint hidrogén-peroxidot kell vízbe csöpögtetni, és azt meginni, mert az egy jó védőpajzs. Ez nem fog működni, sőt, károsítja a nyálkahártyát – tette hozzá Varjú Imre.

Teljesen érthető, hogy az emberek a jelenlegi helyzetben keresik a hatékony megoldást, főként hogy más fertőzések esetében vannak példák célzottan védelmet nyújtó szerekre. – A HIV-vel kapcsolatban például már léteznek olyan gyógyszerek, amelyek nagyon jól meggátolják a terjedést, így ezeket nevezhetnénk védőpajzsnak. Azonban ezek a szerek az AIDS első felbukkanása után sok évvel jelentek meg. A koronavírus esetében ilyen gyógyszer egyelőre nincs – mondja a kutató.

 

Galéria megnyitása


Egy másik lehetséges védőpajzs az lenne, ha lennének antitestek a szervezetünkben a vírus ellen, ezen a fajta védekezésen alapulnak a védőoltások is. Egyelőre ilyen sincs. Nem tudjuk, hogy ha valaki egy másik fajta koronavírus általi fertőzésen már átesett, szerezhet-e ezzel védettséget a jelenlegi világjárványt okozó koronavírus ellen is. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy aki a jelenlegi koronavírussal megfertőződött, termel-e olyan antitesteket, amelyek hosszú távon megvédenek az újrafertőződéstől, így azt sem tudjuk, hogy kialakulhat-e természetes úton úgynevezett nyájimmunitás, amely egész közösségeket védhet.

Jelenleg még oltás sincs, és bár nagyon felgyorsították a vakcinafejlesztést, egy darabig nem is lesz. Védőpajzs tehát egyelőre nincs, hangsúlyozza a kutató. „Éppen ezért minden csodát ígérő szert és javaslatot gyanakvással kell kezelni.”

Mit tehetünk?

– Azt hiszem mindannyiunkat sokkolt az a videó, amelyben hosszú kamionsorok szállítják a koronavírus halálos áldozatait Olaszországban. Ez a tragédia azért történhetett meg, mert a kórházak túlterheltek. Onnantól kezdve, hogy a kórházak túlterheltek, a koronavírus halálos áldozatai mellett olyanok is meghalnak, akiknek a betegsége megfelelő kórházi ellátás mellett nem végződött volna halállal. Olaszországban az orvosoknak szó szerint arról kell dönteniük, hogy kit mentsenek meg, annyira korlátozottak az erőforrásaik – mondja Varjú Imre.

Nincs olyan mód jelen pillanatban, amivel száz százalékosan meg lehetne gátolni a vírus terjedését. Ahhoz, hogy lassuljon a vírus előretörése a népességben, és ezáltal elkerüljük a már több országban látott kórházi túlterheltséget, elengedhetetlen a terjesztés rizikójának egyéni szintű csökkentése, hangsúlyozza a szakértő.

– Az egyértelműen kiderült az új típusú koronavírusról, hogy teljes mértékben egészséges emberek is megfertőződnek, hurcolják és terjesztik vírust, még akkor is ha bennük nem alakulnak ki tünetek. Tehát a nyilvánvalóan egészséges immunrendszer sem képes a vírus terjedését önmagában feltartani – folytatja Varjú Imre. És hogy akkor mégis mivel segíthetjük elő a terjedés lassítását?

Kezdjük ott, hogy tájékozódunk és komolyan vesszük azt, amit az illetékes egészségügyi világszervezetek javasolnak, mondja a kutató. Ebbe beletartozik a gyakori, alapos, legalább 20 másodpercig tartó kézmosás, a potenciálisan fertőzött felületek legalább 60%-os alkoholos oldattal történő fertőtlenítése, a könyökhajlatba tüsszentés, az archoz nyúlás kerülése, és így tovább. Azonban mindezek mellett legalább ilyen fontos, hogy minél kevesebb fizikai kontaktust tartunk fenn másokkal most egy ideig.

 

Galéria megnyitása


– Tehát ha megtehetem azt, hogy nem hetente megyek le a boltba, hanem egyszerre bevásárolok háromheti adagot, ezzel is csökkentve a lehetséges érintkezések számát, akkor ezt meg kell tennem. Még ha jogszabályi szintű utasítás nincs is érvényben, akkor is mindenkinek végig kell gondolnia, hogy mi az a minimális társas interakció, amivel képes működni ebben a helyzetben. És mindenkinek többet kellene vállalni, mint amennyi kényelmes – mondja a szakértő.

– Szerencsére úgy tűnik, hogy az az információ egyre inkább átmegy az embereknek, hogy attól, hogy nekik semmilyen betegségre utaló tünetük nincs, még hordozhatják a vírust, és megfertőzhetnek másokat. Egyre inkább célba ér az az üzenet, hogy ne magadra gondolj, hanem gondolj a nagypapádra. Mert ha az összes nagyszülő fele megfertőződik, az azt jelenti, hogy csaknem minden tizedik nagyszülőt el fogunk veszteni. Ki vállalkozna arra, hogy az ő nagypapája vagy nagymamája is benne legyen ebben?

Ha ez a fajta szociálisabb és egészségtudatosabb gondolkodás erősebb lenne a hétköznapokban, akkor valószínűleg sokkal hatékonyabban tudnánk megküzdeni egyéb járványokkal is, például az influenzával, véli a kutató.

És mit ne tegyünk?

Gyakran ismétlődő motívuma az online beszélgetéseknek a jelenlegi járvány bagatellizálása, mondja Varjú Imre. Sokan aszerint ítélik meg a helyzet súlyosságát, ahogyan a korábbról ismert járványokét szokták, például hogy mekkora a halálozási ráta. – Amikor valaki arra hivatkozik, hogy az influenza sokkal nagyobb probléma, mert több halálos áldozattal jár egy adott szezonban, rossz irányból közelíti meg a problémát. Nem a halálozás az, ami az egészségügyi rendszert bénítja, hanem a hospitalizációs ráta, vagyis, hogy 100 fertőzött közül hány kerül kórházba. Míg ez a szám az influenza esetében 1, a koronavírus esetében valahol 12 és 20 között van. Ha emellé odatesszük a koronavírus magasabb fertőzőképességét, hamar beláthatjuk, hogy mekkora a veszély.

A másik fajta érvelés, amellyel gyakran találkozni a járvány kapcsán, az a nyugati orvoslás hasonlítgatása az alternatív gyógymódokhoz. – Sokan felhozzák, hogy én a nyugati orvoslásra hivatkozom, amikor azt mondom, hogy ennek a rendszerében nem tudjuk értelmezni az immunerősítést, más orvoslások szerint viszont létezik ilyen. Lehet vitázni arról, hogy vannak-e a bizonyítékalapú nyugati orvoslásban alapvető problémák. Azt viszont mindenképp el kell kerülni, hogy ha valaki ránéz egy ilyen vitára a Facebookon, abból azt szűrje le, hogy minden, amit jelen pillanatban a nyugati orvoslás mond, relativizálható, és érvényessége tetszés szerint értelmezhető – árulta el Varjú Imre.

Jelenleg a nyugati orvoslásnál hatékonyabb mód nincs a kezünkben. Később majd lehet új, alternatív lehetőségekről vitatkozni, és azoknak utánamenni, de most cselekedjünk annak szellemében, amire a legtöbb felhalmozott bizonyíték van. Jelenleg erre tudunk támaszkodni, ilyen módon tudunk a leggyorsabban lépni, hangsúlyozza a kutató.

A harmadik típusú, mindenképpen kerülendő magatartásforma pedig a tudományosan megalapozatlan hírek vagy tanácsok mindenféle utánajárás nélküli terjesztése, amely tágabb kontextusba helyezi a C-vitamin és az immunerősítés problematikáját, mondja Varjú Imre.

– Abban a pillanatban, hogy valaki megnyugvást talál valamiben, ami tudományos szempontból hülyeség, lazul az a fegyelem. És ezt a fegyelmet most nem kellene lazítani. Vagyis azért ne menjünk ki gyakrabban és bátrabban az utcára, mert azt hisszük, hogy ha nyakaljuk a C-vitamint, akkor nem lesz semmi baj. Ezzel ugyanis a vírus terjedésének lassítása szempontjából semmit sem tettünk.

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Koronavírus