Egészségügy 2020. március 31. 12:00

Tévhiteket cáfol a WHO

Tévhiteket cáfol a WHO
Ahogyan az lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, és a sokakat érintő problémára pofonegyszerű módszereket kínáló megoldások. Az összeállítás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása. Következzenek a tények és a tévhitek, és a WHO hiteles tájékoztatója.

A COVID-19 a meleg és a magas páratartalmú éghajlatokon is terjed

Az eddigi bizonyítékok alapján a koronavírus minden éghajlaton terjed, beleértve a meleg, párás klímájú területeket is. Amennyiben olyan ország az úti célja, vagy olyan területen él, ahol koronavírus-fertőzést mutattak ki, mindenképp tegye meg a szükséges elővigyázatossági lépéseket. A legbiztosabb módszer a megelőzésre a gyakori és alapos kézmosás. A kézmosással elpusztulnak azok a vírusok, amelyek a száj, az orr vagy a szemek érintésével bekerülhetnek a szervezetbe és ott fertőzést okozhatnak – írta meg a WHO cikkét
az e-kommando.hu.

A hideg időjárás és a hó NEM pusztítja el a vírusokat.

Nincs okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás el tudja pusztítani a koronavírust, vagy más egyéb fertőző kórokozókat. A normál emberi testhőmérséklet átlagosan 36,5-37 °C fok között mozog, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel.


A forró fürdő NEM segít megelőzni a koronavírusos megbetegedést

A forró fürdő nem segít megelőzni, hogy a koronavírussal megfertőződjön valaki. A normál emberi testhőmérséklet átlagosan 36,5-37 °C körül mozog, függetlenül a fürdővíz, vagy a zuhany hőmérsékletétől. Sőt, a túlzottan forró fürdő káros is lehet, hiszen a forró víz égési sérülést is okozhat. A legbiztosabb módszer a megelőzésre a gyakori és alapos kézmosás. A kézmosással elpusztulnak azok a vírusok, melyek a száj, az orr vagy a szemek érintésével bekerülhetnek a szervezetbe és ott fertőzést okozhatnak.


A koronavírust NEM terjesztik szúnyogok

Az eddigi információk és kutatási eredmények alapján nincs arra utaló jel, hogy a szúnyogok terjesztenék a koronavírust. A COVID-19 egy olyan légzőszervi megbetegedés, amely elsődlegesen cseppfertőzéssel terjed, nyál vagy orrváladék útján, olyan apró cseppek formájában, amik akkor kerülnek a levegőbe, amikor egy fertőzött köhög vagy tüsszent. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel. Kerüljük az érintkezést mindenkivel, aki köhög vagy tüsszög.


A kézszárítók hatékonyak a koronavírus ellen?

Nem. A kézszárítók nem pusztítják el a COVID-19 vírust. A leghatékonyabb módszer a koronavírus-fertőzés megelőzésére a gyakori szappanos kézmosás vagy a kezek átdörzsölése alkoholos alapú kézfertőtlenítőkkel. Kézmosás után hasznos, ha papírtörlővel vagy meleg levegőjű kézszárítóval megszárítjuk a kezünket.


Az UV fertőtlenítő lámpa elpusztítja a vírusokat?

Az UV lámpákat nem szabad kézfertőtlenítésre, vagy a test bármely felületének fertőtlenítésére használni, hiszen az UV-sugárzás károsíthatja a bőrt.


Mennyire hatékonyak a hőkamerás lázmérők a koronavírussal fertőzött személyek kiszűrésében?

A hőérzékelős lázmérők abban hatékonyak, hogy a lázas betegeket kiszűrjék velük, köztük azokat is, akik a koronavírus miatt lázasok. Azokat a fertőzötteket azonban, akiknek nincs vagy még nincs lázuk, nem tudják kiszűrni. Átlagosan a fertőzést követő 2-10 napon belül alakulnak ki a tünetek, így a láz is.


Ha alkohollal vagy klóros fertőtlenítővel lefújjuk magunkat az elpusztítja a koronavírust?

Nem. Ha alkoholos vagy klóros fertőtlenítőt fújunk a testünkre, az nem hatásos azokra a kórokozókra, amelyek már bekerültek a szervezetünkbe. Az ilyen anyagok károsíthatják a ruhát és a nyálkahártyát, (például a szemekben, szájban) Mind az alkoholos, mind a klóros fertőtlenítők hatékonyan használhatók különböző felületek fertőtlenítésére, de csak megfelelő körültekintéssel, a használati útmutatóban feltüntetett javaslatok figyelembevételével.


A tüdőgyulladás elleni védőoltások megvédenek a koronavírussal szemben?

Nem. A tüdőgyulladás megelőzésére használt vakcinák, mint a Pneumococcus és a HIB (Haemophilus influenzae baktérium) vakcina, nem adnak védettséget a koronavírussal szemben.
A vírus annyira új, és annyira más a szerkezete, hogy csak a kifejezetten ellene fejlesztett vakcina lehet hatékony. A kutatók dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, erőfeszítéseiket a WHO is támogatja.
Bár ezen vakcinák nem hatásosak a koronavírus ellen, alkalmazásuk erősen javasolt a légúti megbetegedések megelőzésére így egészségünk megvédése érdekében.


Az orr rendszeres sóoldatos öblítése segíthet megelőzni a koronavírusos fertőzést?

Nem. Nincs arra bizonyíték, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése megvédett volna bárkit is a koronavírussal való fertőződéstől. Korlátozott mennyiségű kutatási eredmény alátámasztotta, hogy egy átlagos megfázásból hamarabb fel lehet gyógyulni az orr gyakori sóoldatos öblítésével, azonban azt nem bizonyították, hogy a megelőzésben hatékony lett volna.


A fokhagyma fogyasztásával megelőzhető a koronavírus?

A fokhagyma egészséges étel, aminek lehetnek antibiotikus tulajdonságai. Azonban a jelenlegi járvány során eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak arra vonatkozólag, hogy hatékony lenne a koronavírussal szemben.


A koronavírus csak az idősebbekre veszélyes, vagy a fiatalabbak is veszélyben vannak?

Bármilyen életkorú ember megfertőződhet a koronavírussal. Az idősebbeknél, és a krónikus alapbetegségben szenvedőknél (mint például asztma, cukorbetegség, szívbetegségek) nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyos állapot a koronavírus-fertőzéstől. A WHO az összes korosztálynak azt tanácsolja, hogy tegyen lépéseket a megelőzés érdekében. Ilyen például a gyakori kézmosás és a zsebkendő használata.


Az antibiotikumok hatásosak a koronavírus megelőzésében és gyógyításában?

Nem, az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak.
A COVID-19 egy vírus, így az antibiotikumokat nem lehet használni sem megelőzésére, sem gyógyítására. Előfordulhat azonban, hogy a koronavírusos betegek a kórházi kezelés során antibiotikumot kapnak a lehetséges bakteriális szövődmények kezelésére.


Létezik gyógyszer a koronavírus megelőzésére vagy gyógyítására?

Jelenleg nincs olyan konkrét gyógyszer amit a koronavírus megelőzésére vagy gyógyítására ajánlanának. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése és gyógyítása érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, amelyeket klinikai kutatások során is tesztelni fognak. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések felgyorsítását.

Eredeti cikk: 
WHO

Fordította, lektorálta: Lukács Kata (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület), dr. Horváth Tamás (Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület)
 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Koronavírus