Vis maior vagy sem?

A koronavírus megfékezése miatt bevezetett hatósági intézkedések – utazási, nyitvatartási korlátozások, karanténkötelezettség – jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. Egyes termékek, nyersanyagok szállítása már most késedelmesen valósul meg, amely problémával már a járvány elején szembesülnek a gazdasági szereplők. A MAZARS és az együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából kiderül milyen lehetőségek vannak abban az esetben, ha valaki jogszerűen – részben vagy teljesen – mentesülni szeretne szerződéses kötelezettségei alól.

A március elején kitört koronavírus járvány elhúzódása hazánkban is számos szektorban megzavarhatja az ellátási láncot, azaz termékekre, szolgáltatásokra kötött szerződések késői teljesítését, lemondását vonhatja maga után.

– Ilyen esetekben, ha az egyik fél már nem tudja az érvényes szerződésben foglaltakat teljesíteni, akkor kötelezettségeit felfüggesztheti vagy megszüntetheti. De mindkét esetben elsődlegesen meg kell vizsgálni, hogy a felek között aláírt szerződés szabályozza-e a felmerült, elháríthatatlan külső körülmény esetét és jogi következményeit, azaz a vis maiort – fogalmazott dr. Orosz András a Borsy Ügyvédi Iroda alkalmazottja.

Ha a szerződés tartalmaz a vis maiorra vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen annak megfelelően kell eljárniuk. Ha nem, vagy azok túl általánosak (például nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése, vagy annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek-e vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a vis maior – minden esetben – két módon befolyásolhatja a szerződésekben rögzítetteket

1. Késedelmes teljesítés megvalósulása

Ha a szerződő fél bizonyítja, hogy azért nem tudta teljesíteni szerződésben rögzített kötelezettségeit – azaz szerződést szegett –, mert ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor nem köteles megtéríteni a másik félnek a késedelemből eredő kárát. Ilyen lehet például, ha az egyik fél a vírus vagy a karantén miatt nem képes időben előállítani és leszállítani a megrendelt terméket, így a másik félnek kára keletkezik.

A szakember hangsúlyozza, hogy a kár megfizetése alól csak abban az esetben mentesül a szerződést szegő fél, ha bizonyítani tudja, hogy az újonnan fennálló körülmény:

• a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,
• okozta következmények ésszerűen elvárható intézkedésekkel sem háríthatóak el, és
• a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát jelen esetben a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

2. A szerződés teljesítésének lehetetlenülése, azaz megszűnése

Ha a vis maior lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését, akkor a szerződés megszűnik, például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással, és a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegeket pedig vissza kell fizetni. Például: ha valaki a vírus megjelenése előtt szállást foglalt, de az utazásának időpontjában a szállásadó már nem tudja fogadni, mert közben a kormány rendkívüli intézkedései okán korlátozta a nyitvatartását, akkor a vendég által kifizetett előleg – ha volt ilyen – vagy a teljes foglalási ár visszajár.

A szerződés bíróság általi módosítására is lehetőség van, de csak tartós jogviszony fennállása esetén és csak akkor, ha a szerződés megkötését követően állt elő olyan körülmény, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, és a körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene. A törvény arra nem ad felhatalmazást, hogy a gazdasági élet egészét, vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bíróságok az egyes szerződéseket módosítsák. Ezért nem lehet arra számítani, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a bíróságok tömegesen fogják módosítani a fennálló szerződéseket.

3. Új szerződés kötése járvány idején

Amennyiben a mostani helyzetben szeretne valaki új szerződést kötni, vagy módosítani a fennálló szerződést, akkor ennek semmi akadálya, hiszen a modern technikának köszönhetően a videón keresztül történő személyazonosítás és a minősített elektronikus aláírás (QES) használata segítségével erre lehetőség van. Ez a módszer teljesen egyenértékű és azonos joghatással bír, mint a kézzel tett aláírás, így ezzel fenn lehet tartani az üzletmenet folytonosságát járvány idején is.