Tulipánmező a százéves platánok árnyában - képgalériával

Tulipánmezők hirdetik a tavaszt Félegyháza főutcáján. A természet szigorú rendje szerint a februárban kinyílt hóvirágokat, sáfrányokat, a márciusban virágot bontó nárciszokat, puskíniákat és szellőrózsákat követik a harsogó levelű, egyenes szárú, ölelkező szirmú pompás virágok. Amikor a 60 ezer virághagyma – több mint felerészben tulipán – a város köztereinek virágoskertjeibe került, még egyikünk sem sejtette, hogy idén más lesz az április, mint amit elképzeltünk. Senki sem tudhatta, hogy mire újjászületik a természet, sokan kényszerű, vagy önként vállalt karantént töltve nem láthatják csodáit.

De a tavasz nem tud járványról, kijárási korlátozásról, félelemről és tanácstalanságról… Egyszerűen csak teszi a dolgát, és hirdeti az életet a bajok, nehézségek, gondok közepette is. Most éppen kedves kis hírnökeivel, a szemkápráztató színekben pompázó tulipánokkal. Szívszorítóan nehéz ezekben a percekben is otthonmaradást, fegyelmet és lemondást kérni. Az unoka öleléséről, a családi húsvéti ebédről, a nagyi almáspitéjéről, és még a tavaszi tulipánmező lélekmelengető látványáról is… Mégis azt kérjük: érjék be ezekkel a fotókkal, és maradjanak otthon! Húsvétkor is. Ragyogó napsütésben is. Tulipánvirágzáskor is…

Nagy Ágnes városi főkertésztől tudjuk, hogy ez az ismert és kedvelt hagymás növény Kis-Ázsiából származik, természetes élőhelyei hegyi rétek, lombhullató és vegyes erdők, mérsékelt övi sztyeppek és mediterrán cserjések. A hagyma a szélsőséges hideg, meleg és száraz időjárás elleni védekezés kitűnő eszköze, ide húzódik vissza a növény a fagyos télben és a forró, száraz nyárban. A tulipán természetes élőhelyeiről máig nem egészen feltárt módon került Európába, dokumentálhatóan az 1550-es évek végén. Kevéssé, vagy inkább alig ismert, hogy a Kárpát-medencében 1835-ben, a Kazán-szorosban és a Vaskapuban is fedeztek fel ott honos tulipánfajt, aminek a Tulipa Hungarica Borbás nevet adták. A néprajzkutatás a magyar népművészetben használt tulipán motívumot az egyik legrégebbi virágmotívumként tartja számon. Különösen izgalmas kérdés, hogy az 1526-os mohácsi vészt követő török uralom milyen szerepet játszhatott a tulipán világhódításában, hiszen azt megelőzően a magyar reneszánsz kultúra már fontos nyugat-európai kapcsolatokat ápolt. Mindenesetre a törökök híresen szép kertkultúrát hoztak ide és honosítottak meg Magyarországon. A hollandoknak köszönhetően a tulipánnak mára rengeteg fajtája ismert, gyakorlatilag valamennyi színben, pompásabbnál pompásabb árnyalatban megtalálható. Már a választás sem könnyű. Ebből a bőségből kapunk ízelítőt most Félegyházán.

A főkertész szerint a tulipán gondozása nem bonyolult: szereti a tápdús talajt, az elvirágzott virágszárakat el kell távolítani, aztán hagyni, hogy a levél a hagymára dolgozzon. A városi virágoskertekben felszedésüket később sem tervezik, inkább egyfajta frissítés a cél.

Mindeközben a tavasz teszi a dolgát, engedelmeskedve a természetet átrendező, újjászülető életnek. Nem ismeri kételyeinket, érzéseinket, megrendült valónkat, nem tud vészhelyzetről, a megállni látszó világról… De elementáris erővel üzeni, hogy minden jóra fordul. Megmutatja az életet és a szeretetet, amivel a vészhelyzet után megújulva, szabadon, maszk és gumikesztyű nélkül – akár könnyes szemmel – lehet megölelni egymást.

Nagy Ágnes – Tóth Timea

Fotó: Görög Anita, Fantoly Márton

Kövessen minket a Facebookon is!