Szinte megsemmisült a baracktermés
A klímaváltozás egyre újabb kihívások elé állítja a gyümölcskertészeteket is. Az aszályos időszakok miatt tudomásul kellett venni, hogy kiépített, korszerű öntözés nélkül nem lehet méretes, szép gyümölcsöt termelni. Aztán azt is meg kellett tanulnunk, hogy fagyvédelem nélkül nem lehet biztonságosan átvészelni a tavaszi fagyokat. Komolyabb téli fagyokkal nem is találkoztunk mostanában, így a kártevők alaposan el is szaporodtak ennek következtében. Tehát a fagyvédelemre is be kellett rendezkedni, amelyre bizonyos hőmérséklet határig többféle megoldás is van. Füstölés, nedves szalmabála égetés elégséges lehet -1, -2 fokig. Vannak mobil, traktor után kapcsolható – szalmabála égető és gáz üzemű – hőlégfúvók, amelyek talán többre képesek. Létezik fagyvédelmi öntözés, amelynek kiépítése szintén költséges és rengeteg víz kell hozzá. A fagy kezdetétől egészen addig kell a vizet folyamatosan a mikro szórófejekkel a fa koronájára szórni, amíg a fán kialakult jégpáncél a nap melegétől le nem olvad. A jégburok fagymentesen tartja a rügyeket.
Legutóbb a paraffingyertyákkal való hőfejlesztés került előtérbe, ami igen drága mulatság, mert minden fa mellé kell egy-egy gyertya, ami minimum 2.500 Ft-ba kerül darabonként, és maximum 8 óráig ég, fejleszt hőt. Csak csoportosan használva van remény a sikeres fagyvédelemre és mivel igen drága, nulla foknál kell begyújtani és eloltani csak akkor lehet, ha a hőmérséklet nulla fok fölé száll. Egy ültetvényt szervezett munkával csak 8-10 fő tud megvédeni az elfagyástól – természetesen éjszakai munka mellett. Ez a védelmi mód is csak -6 fok hőmérsékletig és rövid ideig tartó fagy esetében hatásos.
Egy hektárra 400-500 db gyertya kell, amelynek ára 1,0-1,2 millió Ft. További hátránya, hogy nem kapható minden boltban, tehát, ha a gyertya elfogy, a gyártótól nem biztos, hogy kapni fogunk. Főként, ha hétvégén vagy éjszaka fogy el a gyertya. Hallottunk az idén olyan kollégáról, kinek a gyertyái az utolsó védekezési napra elfogytak és az utolsó napi fagy mindenét elvitte, tehát mindhiába védekezett.
Tehát mi is felkészültünk a tavaszi fagyvédelemre. A tavalyi készlet kiegészítésére 2 millió Ft értékű gyertyát vettünk, amiket időben kihelyeztünk. Folyamatosan figyeltük az előrejelzéseket, fagyvédelmi ügyeletet szerveztünk. Az előrejelzés alapján kollégáim március 22-én, 22 órakor beérkeztek a gyümölcsösbe. A hőmérsékletet folyamatosan figyelve nulla fokon történt a fokozatos gyújtás, a hőmérséklet hűlését követve. Vasárnapról hétfőre virradóra még sikeres volt a védekezésünk, mert „csak” -4,5 fokra csökkent a hőmérséklet. Már beérkezés után gyújtani kellett és reggel 7-ig égetni kellett a gyertyákat. Másnap szolidabb volt az éjszakai hőmérséklet, mert nulla és -1 fok között mértünk. Ekkor még meg tudtuk védeni az ültetvényt, mert néhány nap múltan a virág vizsgálat 50 százalék fölötti ép bibét talált.
A következő héten már nem volt ilyen szerencsénk. Március 30-ról 31-re virradó éjszaka még csak -2,2 fokos fagyra védekeztünk, azonban március 31-éről április 1-jére virradó nagy csapást kaptunk. Már este 10 órakor gyújtottunk és csak másnap fél 9-kor tudtunk oltani és a legalacsonyabb hőmérséklet -6,5 fok volt. A letaglózást a következő éjszaka szenvedtük el, tartósan alacsony hőmérsékletet mértünk -7,0 fokos alsó hőmérséklettel. Nagy csatát vívtunk, sokat költöttünk, de vereséget szenvedtünk.
Természetesen növényvédelem terén is mindent elkövetett szakértőnk. Még a várható fagy előtt, és közvetlenül a fagyok után olyan kondicionáló, stresszoldó szerekkel permeteztette a gyümölcsöst, amelyek a fagytűrést erősítették – mindhiába.
Ezt a hőmérsékleti krízist már nem élték túl a pici gyümölcsök. Az alapos virágvizsgálat szinte alig talált ép bibét és még mindig kell attól tartani, hogy az egy-két megmaradt kis gyümölcs a fejlődés későbbi szakaszában hullik le a fáról. Sajnos nyugodtan már most el lehet mondani, hogy a 12 hektár kajszis 100 százalékos fagykárt szenvedett. Ilyen alacsony hőmérsékleten már a gyertyás védelem is hatástalannak bizonyult. Bébygold őszibarackunk szintén teljesen elfagyott, az is teljes virágzásban volt.
Ez a tavaszi fagy nem csak a mi térségünkben volt ilyen kemény, az ország jelentős része hasonló fagykárt szenvedett. Károsodtak a korai cseresznyék és még az alma bizonyos fajtái is. Csupán az volt a kérdés, mennyire voltak kinyílva a virágok. A mi ültetvényünk március 22-én már teljes virágzásban volt, a legérzékenyebb állapotban.
Gönc környékéről is hasonló kedvezőtlen híreket hallottunk, de a tolnai dombok között is komolyabb terméskiesésre számítanak kajsziból a gazdák.
Tavaly nem csak hazánkban, Európában is csúcstermés volt kajsziból. Ez a veszély sajnos az idén nem fenyeget bennünket. Vigyázni kell nagyon a tavalyi lekvár és befőtt készletekre – mondta el Buszlai István.
H. S.
