Kultúra 2020. április 8. 14:00

Állták a legényes kihívást a félegyházi néptáncosok

Képgaléria
Állták a legényes kihívást a félegyházi néptáncosok
Legényesezz otthon! címmel kihívást indított az interneten a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kezdeményezésére Sánta Gergő Harangozó-díjas táncművész. Három táncost kér fel: mutassák be otthonukban a férfi táncok királyaként ismert legényest. Ez a régi stílusú táncaink különösen fejlettebb típusa legjobban Erdélyben maradt fenn. Alkalmi jelleggel táncolták a legények nyitásként, a páros táncok előtt. Improvizáció, változatos formakincs és látványos figurák jellemzik. A kalotaszegi legényest tartják mind közül a legnehezebbnek.

A kihívás Kiskunfélegyházát sem kerülte el. S mivel nagyon sok magasan képzett táncos, művész él városunkban, a közösségi oldalon élvezhettük az otthonukban készült, mezítlábasan előadott rövid videókat. Az itt megszólaltatott táncosok mindegyike kiskunfélegyházi, előadásuk saját Facebook-oldalukon megtekinthető.

Gulyás László, vándormuzsikus, a Padkaporos Táncegyüttes alapítója is reagált a kihívásra. 37 éve kezdett táncolni, s ahogy videójában elmondja, régen volt már, amikor utoljára táncolta a már említett kalotaszegi legényest, térdfájdalmai miatt már nem aktív táncos. Most mégis kivételt tett és a kihívást elfogadva, otthon legényesezett. „Maradjatok otthon!” – hívta fel ő is a figyelmet a videó végén. Kérdésünkre elmondta, hogy lélekemelőnek tartja a kezdeményezést. Mint fogalmazott, fontos, hogy a bajban is tudjunk mosolyogni. Azt pedig öröm volt látni, hogy több száz, vagy még inkább több ezer ember „vette a lapot”, és otthonában zokniban, akár pizsamában eltáncolt egy legényest, vagy hölgyként egy karikázót.

Kátai Tibor Nagykikindán született, 45 éve táncol és pontosan 10 éve él Kiskunfélegyházán. A Padkaporos Táncegyüttes és a Félegyházi Táncszínház tánckarának vezetője a néphagyomány és népszokások szerint élte mindennapjait gyerekkorában, innen jött a néptánc iránti szeretete is. „Táncolni akkor érdemes, ha jókedvből csinálja az ember. Muszájból soha.” – vallja. Videója elején egy piros szív köré elhelyezett szavakkal – egészség, kitartás, hiányoztok – üzeni diákjainak, ismerőseinek, táncosoknak, rokonoknak, haveroknak: tartsatok ki, vigyázzatok magatokra és persze szeretteitekre is!  

Varga Andreas Délvidéken, Temerinben született, ötödik osztályos korában kezdett néptáncolni. Körülbelül 15 éve települt át Kiskunfélegyházára, azóta a Kiskun Alapfokú Művészeti Iskola néptánctanára. A Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett, így lett hobbiból hivatása a tánc. A Legényesezz otthon! kihívást nagy szeretettel fogadta a néptáncmozgalom, és gyakorlatilag az indítás napján elért Andreashoz a felkérés. Véleménye szerint a kihívással a néptánc népszerűsítése volt a cél, és az, hogy a kollégákat, barátokat egy kicsit felpezsdítse. Úgy véli, hogy a növendékek is jó szívvel nézték a régi „öregeket”, a tanáraikat táncolni. Látott videót, amelyen például egy 70 éves néptánctanár állta a kihívást, ráadásul fantasztikusan. Véleménye szerint az emberek szívéhez közel áll a néptánc, a népi kultúra. S ha ezek a videók egy kicsit is segíteni tudnak abban, hogy az emberekben tartsák a lelket a nehéz időszakban, akkor megérte.

Keserű Benedek szerint minden táncos fiúcska azt várja, hogy megtanulhassa a legényest, ezt a rendkívül látványos táncot. Ő is így volt ezzel. Jelenleg a Padkaporos Táncegyüttes és a kecskeméti Kunság Táncegyüttes tagja. 16 éve táncol és számára a legényes egyfajta önkifejezési forma, amibe beleviheti az ember a saját stílusát, érzéseit, hangulatát.

– Meglévő koreográfiákon kívül a táncházakban is lehet kamatoztatni ezt a tudást akár a fiúk közötti versenyben, akár a lányok kegyeiért való versengésben, az udvarlásban. Egy tapasztalt táncos eszében 40-50, vagy akár 100 pont is lehet a motívumkincs. A jelenlegi körülmények között a művészvilág nem tehet mást, mint gyakorol. Mi táncosok is ezt tesszük. Az itthonlétben nem unatkozunk, hiszen ilyen szólótáncoknál lehet újat tanulni, vagy fejleszteni az eddigi tudást. A mostani kihívás nem csak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon megmozgatott táncosokat. Én is részese lehettem, egy kalotaszegit táncoltam, majd én is kihívtam három általam tisztelt táncost. Minden videóban elhangzik, hogy „Maradj otthon!”, „Legényesezz otthon!”, „Vigyázzunk egymásra!” – utalt a kezdeményezés üzeneteire Keserű Benedek.

Papp Máté úgy 10 éve kezdett táncolni, míg korábban tűzzel-vassal harcolt ellene. 9 éve a Szegedi Délikert Möndörgő néptáncegyüttes tagja, emellett pár éve a Tiszavirág Néptáncegyesület, Kerepetye csoportjában is táncol.

– Mindig szívesen térek vissza a Félegyházi Táncszínházba táncolni, ami általában nyári időszakra tehető. Idén is elkészül a tervek szerint a Sorsunk felújított változata. Számomra a tánc a teljes kikapcsolódást jelenti. Megszünteti a világ zaját, és igazán feltölt – mondta el Máté.

Szerinte más legényest táncol az ember, ha bohókás kedve van, mást, ha motivált, és megint mást, ha valakit le akar nyűgözni. Szerinte ez az igazi szépsége ennek a műfajnak. S bár nem híve az online kihívásoknak, úgy érzi, hogy manapság különösen jól esik az embereknek művészetet, szépséget, örömkifejezést látni. No és persze a táncos társakat, ha már táncházakban, próbákon nem találkozhatnak.

Papp Nóra mezítlábas leányost adott elő otthonában az internet közönségének. 15 éve táncol, jelenleg Szegeden, a Möndörgő Táncegyüttes aktív táncosa és a Deszki Tiszavirág Együttesben tanít növendékeket ovisoktól gimnazistákig. A Magyar Táncművészeti Egyetem II. éves és az SZTE BTK Néprajz tanszékének I. éves hallgatója.

– Számomra a néptánc életforma, érzelemkifejezés. Amióta az eszemet tudom, néptáncolok. A pályát mestereim példáját követve választottam. Nagyon jó ötletnek tartom ezt a kihívást. Alapvetően nem vagyok híve annak, hogy férfi szerepbe lépjen egy nő akár a néptáncban is, ahol igen körülhatároltak a szerepek, most mégis kivételt tettem. Mert úgy éreztem, hogy ez a kezdeményezés inkább arról szól, hogy bárki megmutathassa: otthon is lehet táncolni. A néptáncos szakma összefogása nyomán ez most láthatóvá is vált. Ezért vállaltam el én is a kihívást. Hatalmas örömmel tölt el, hogy látom azokat a barátaimat, ismerőseimet táncolni, akikkel már régen találkoztam, beszéltem. Ha most nem lenne ez a helyzet, mindezt táncházakban tennénk meg, ahol mindenki a zenekar előtt mutathatná meg, mit tud. Mivel ez most nem lehetséges, nagyon örülök, hogy elindult ez a mozgalom. Itt a hivatásos táncostól a tanárokon át a kezdőkig mindenki egyenlően megnyilvánulhat.

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Koronavírus