Versenyjog koronavírus idején
Hogyan befolyásolja a járvány a felvásárlásokat?
A járvány okozta gazdasági nehézségek előbb-utóbb szükségszerűen piaci konszolidációhoz fognak vezetni. A fúziókat – egyesüléseket, vállalatfelvásárlásokat és egyéb irányításszerzéseket – bizonyos árbevétel felett be kell jelenteni a versenyhatóságoknak. A folyamatban lévő tranzakcióknál érdemes figyelembe venni, hogy a versenyhatóságok nem feltétlenül elérhetők, és az irányadó határidők is módosulhatnak. Ez befolyásolhatja az ütemtervet, hiszen a bejelentésköteles tranzakciók versenyhatósági döntésig nem hajthatók végre. Az Európai Bizottság kifejezetten kérte a vállalkozásokat, hogy fúziós bejelentéseikkel várjanak, halasszák el azokat, vagy elektronikusan nyújtsák be a bejelentéseket és a szükséges információkat.
Nemrég a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is javasolta a vállalatoknak, hogy halasszák el bejelentéseiket. Ez azért is fontos, mert ha a GVH a bejelentés alapján vizsgálni kívánja a tranzakciót, elengedhetetlen más vállalatoktól és az érintett piacokról információt gyűjteni, ami a jelen helyzetben nehezen működik. Természetesen a GVH esetében is lehetőség van az elektronikus bejelentésre.
A rendkívüli helyzetben előfordul az állami szerepvállalás a cégeknél. A kisajátításokra, illetve az állami cégek közhatalmi átszervezésére nem alkalmazandók a fúziókontroll szabályai. Bár egyelőre tisztázatlan a honvédelmi irányítócsoportok tevékenysége a létfontosságú vállalatoknál, de ez – közhatalmi természete és feltételezhető ideiglenes jellege miatt – szintén nem minősíthető fúziónak.
Az EU elnézőbb a rendkívüli állami támogatásokkal
A járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére nagyjából minden tagállam gazdasági élénkítő csomagot jelentett be vagy helyezett kilátásba. Az uniós tagállamok esetén a piaci nehézségekkel szembesülő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, mivel ezek torzíthatják a piaci versenyt. A támogatást nem a kedvezményezett kell bejelentse a bizottságnak, hanem az állam, és ha a bizottság megtiltja a támogatást, a kedvezményezettnek azt vissza kell fizetnie.
Versenyjogi szempontból állami támogatásnak minősülhet minden állami forrásból nyújtott előny, így például a közvetlen kifizetés, a visszatérítendő előleg, az adókedvezmény, az állami kezesség vagy a kedvezményes kamatláb. Az uniós költségvetési forrásból, de tagállami operatív programokon keresztül nyújtott támogatások nem esnek ebbe a körbe. A közvetlenül természetes személyeknek nyújtott támogatások – például munkavállalók bértámogatása vagy fogyasztók kártalanítása törölt repülőjáratok, szállásfoglalások vagy színházjegyek miatt – szintén nem minősülnek ilyennek.
Az EU csak a vállalatoknak nyújtott szelektív támogatásokat vizsgálja az állami támogatás szempontjából. Így a minden vállalkozásra alkalmazandó intézkedések – például a társasági adó, a hozzáadottérték-adó vagy a társadalombiztosítási járulék fizetésének felfüggesztése – sem esnek ebbe a kategóriába.
Az Európai Bizottság jelezte azt is, hogy a példa nélküli helyzetre tekintettel rugalmas lesz az állami támogatások kapcsolatban, ha azokat a járvány miatt fizetési nehézségekkel szembesülő vállalkozásoknak nyújtják. Külön szabályrendszert, úgynevezett ideiglenes keretrendszert is bevezetett az ilyen állami támogatások vizsgálatára. Eszerint kedvezőbb megítélés alá esnek a 800 ezer eurót meg nem haladó juttatások fizetési nehézségekkel küzdő vállalatoknak, az állami hitelgaranciák, illetve támogatott hitelkamatlábak. Az első ilyen bejelentés a járvány miatt lemondott rendezvények szervezőinek nyújtott dán állami támogatás volt, amit a bizottság egy nap alatt hagyott jóvá. Ezt azóta több mint 14 döntésben 22 állami támogatási program jóváhagyása követte. A keretrendszer alkalmazását a napokban hosszabbította meg a bizottság, egyúttal kiterjesztette a kedvező elbánást a koronavírussal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatására, például vakcinák fejlesztésére, illetve tesztek, védőfelszerelés vagy fertőtlenítőszerek gyártására.
