Elhunyt Fekete György
Fekete György Zalaegerszegen született 1932-ben. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte. Az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező, majd szabadfoglalkozású iparművész. A nyolcvanas évek elején a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója volt, 1997-től pedig egyetemi tanár a Soproni Egyetemen.
Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogta. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat, noha az eredeti szakmájáról azt tartotta, hogy az mulandó: „36 bank berendezését terveztem, ma egyik sincs meg” - fogalmazott egyszer.
Fekete, mint kultúrpolitikus
Közéleti, szakmai tevékenységemben inkább a női princípium az erősebb bennem, a világra hozás, a gondoskodás, a nevelés érdekel – mondta négy évvel ezelőtt a HVG-nek a Kossuth-díjas művész. A politika egész életében jelen volt, bár fogalmazott úgy is, hogy a politikában töltött éveit veszteségnek tartja. A HVG-nek mindenesetre azt mondta: „Akkor politizáltam aktívan és boldogan, amikor úgy éreztem, hogy tudok benne tényező lenni, aztán rájöttem, hogy hiányoznak hozzá a képességeim. Voltam kormánypárti és ellenzéki képviselő is: a mindennel való egyetértés, aztán az egyet nem értés nem értelmiségi embernek való. Boldogan tértem vissza a művészethez.”
Fekete György a rendszerváltás előtt nem sokkal kezdett politikai karrierbe, amikor 1988-ban belépett az MDF-be. Az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, 1995-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az MMA 2011 őszén alakult köztestületté, ennek lett Fekete az elnöke. 2017 októberétől az akadémiának tiszteletbeli elnökeként dolgozott tovább – írta róla a HVG.
Fotó: Kurucz Árpád - Népszabadság archív
