Kultúra 2020. április 19. 08:00

Titkok a levéltárból – Emlékezés a redempció 275. évfordulójára – I.

Titkok a levéltárból – Emlékezés a redempció 275. évfordulójára – I.
1682-ben az ország legnagyobb kiterjedésű koronabirtokán a jászok és kunok területi szervezeteiből a Kiskun, a Nagykun és a Jász kerületből létrejött az önálló Jászkun kerület. Székvárosuk Jászberény volt, legfőbb joghatóságuk pedig Magyarország nádora.

A kerületet azonban, a kiürült kincstár hiányainak pótlására, 1702-ben I. Lipót király eladta a Német Lovagrendnek, így az addig szabad jászokat és kunokat jobbágysorba taszítva. Az akció súlyos jogsértést jelentett a lakossággal és a magyar országgyűléssel szemben, hiszen koronabirtokot az országgyűlés hozzájárulása nélkül a király sem adhatott volna el. A kerületek és községek elöljárói a földesúri hatalommal szembeni ellenállással, politikai érdekérvényesítéssel és szokásjogi szabályaikkal igyekeztek minél nagyobb szabadságot biztosítani lakosságuknak. A módszer 43 év után, a külső körülmények kedvező fordulatainak is köszönhetően eredményesnek bizonyult. 1745. május 6-án Mária Terézia királynő engedélyezte a redempciót, azaz a koronabirtok visszaváltását és kiváltságlevelében szabadságjogokat biztosított a Jászkun kerület népének.



A lakosság hatalmas áldozattal és összefogással saját erejéből teljesítette a redempció feltételeit. A jászkun redempcióval az etnikailag már kevert jász és kun jogait őrző népesség visszanyerte földjének szabad használatát és népének szabadságát, s a középkori etnikai autonómiája helyett ettől kezdve területi autonómiában élhetett. A Jászkunság népének összefogása és anyagi áldozata a magyar történelem kiemelkedő és egyedülálló cselekedete volt. Ezért 2014. február 4-én az Országgyűlés 277 szavazattal, egyhangúan elfogadott határozata május 6-át, a jászkun redempciót engedélyező diploma aláírásának napját emléknappá nyilvánította. A határozat „tisztelettel adózik azon jászkun polgárok előtt, akik – a magyar történelemben példátlan módon – visszavásárolták szabadságukat.” A parlament kinyilvánította: támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

Az 1745-ös kiváltságokat május 24-én hirdették ki. A sorsfordító esemény emlékére 1999‑ben Kiskunfélegyháza képviselő-testülete elfogadta, hogy minden esztendőben a május 24-éhez legközelebb eső vasárnap legyen a Városalapítók Napja.

Bánkiné dr. Molnár Erzsébet

 

Kövessen minket a Facebookon is!