Épül a Móra Ferencet bemutató új kiállítás a szegedi múzeumban
– Móra Ferenc sokkal izgalmasabb, szerethetőbb, különlegesebb személyiség volt, mint ahogyan az iskolában megismerhettük. Ezt szeretnénk a munkánkon keresztül folyamatosan, minden lehetséges eszközt és forrást megragadva bemutatni – magyarázta a delmagyar.hu újságírójának Kovács-Krassói Anikó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa.
Kovács-Krassói Anikó muzeológus minden lehetséges eszközt megragad, hogy bemutassa a diákoknak Móra Ferencet.
Fotó: Linzcer-Katkó Izabella
Ki volt Móra?
A muzeológus szerint izgalmas kérdés, hogy a leendő múzeumlátogatók milyen Móra-ismerettel érkeznek a tárlatot megtekinteni. A múzeumnak 2014-ben nyílt egy népszerű kiállítása Móra mesebirodalma címmel, amit több éven át látogathattak az érdeklődők a kultúrpalotában, majd az ország több múzeumában is.
Kovács-Krassói Anikó számtalan tárlatvezetést, múzeumpedagógiai foglalkozást tartott, és mindig arra volt kíváncsi, vajon milyen előzetes tudással és élménnyel érkeznek Mórával kapcsolatban a kiállításra.
– Az jól körvonalazódott, hogy az alsós korosztály nagyon sok kedves, népszerű versét, történetét ismeri, fejből tudták a Cinege cipőjét, ismerték a Kincskereső kisködmön főszereplőit, de aztán ez az élmény elhalványult. Volt olyan középiskolás csoport, ahol annyit tudtak Móra Ferencről, hogy férfi volt. Ezzel szembesülve lettem kíváncsi arra, pontosan hol helyezkedik el a jelenlegi közoktatásban Móra Ferenc – fejtette ki a szakember.
Általános iskolában megismerkedhetünk néhány Móra-verssel.
Fotó: Kuna Áron
Már nem kötelező olvasmány a Kincskereső
Megvizsgálta az oktatásszabályozó dokumentumokat és a jelenleg forgalomban lévő tankönyveket, pontosan kiknek és mit tanítanak az íróról. Jól látszik, hogy igazából csak az általános iskola alsó tagozatában jelennek meg a művei, a felső tagozatban már egyáltalán nem. A kisiskolások olvasókönyveiben is nagyon eltérő, de egyre kevesebb mennyiségben lehet Móra-szövegeket találni, a régi jól ismert tankönyvekben még sokkal több verssel, történettel ismerkedhettek meg. A Kincskereső kisködmön pedig, amelyen generációk nőttek fel, már nem kötelező olvasmány.
Középiskolások csak akkor találkozhatnak az ő életrajzával, ha van valamilyen különleges életrajzi kötődés vele – ezt tulajdonképpen csak Kiskunfélegyháza, a szülőváros fedi le. Kovács-Krassói Anikó kifejtette, kutatásai során arra volt kíváncsi, milyen kép élhet egy diákban, aki Móra-iskolába jár.
– Ezt első körben úgy tudtam feltérképezni, hogy megvizsgáltam az iskolai honlapokat, hogyan mutatják be a névadójukat. Sajnos nem túl izgalmas Móra-kép tárul elénk, sokkal inkább esik szó a Móra család szegénységéről, mint arról, hogy miért érdemes őt olvasni – magyarázta.
Iskolai tankönyveket is írt
Kevesen tudják Móra Ferencről, hogy ő maga is írt tankönyveket, egy egész sorozat fűződik a nevéhez Betűország virágoskertje címmel. Ennek az első kiadása 1925-ben volt, és több mint 20 éven át használták őket az iskolákban. Móra saját írásait is „becsempészte” a tankönyvekbe. Így vált iskolai tananyaggá már életében, miközben abban reménykedett, hogy egyetlen gyerek se fog miatta – ahogy ő fogalmazott – „ríva fakadni az iskolában”. Az olvasókönyveken kívül Természetrajzkönyveket is írt polgári leányiskolák számára Wagner Jánossal közösen.
Facebook-oldala is van az írónak
– Egy múzeum persze nem szólhat bele abba, hogy milyen Móra-művek kerüljenek bele a tankönyvekbe, de szerencsére rengeteg lehetőségünk van megmutatni névadónk különlegességét. Éppen ezért minden lehetséges felületet megragadunk azért, hogy bebizonyítsuk, érdemes őt megismerni vagy újra felfedezni.
Móra Ferencnek évek óta van már Facebook-profilja A másik Móra Ferenc néven, hat évvel ezelőtt kiadtuk addig ismeretlen szerelmes verseit Címtelen könyv címmel, ezzel nem kis kockázatot vállalva, hogy egy régi, konvencionális Móra-kép összetörik az emberekben. Kovács-Krassói Anikó úgy fogalmazott, a visszajelzések alapján úgy látják, a nagyközönség jelentős része szereti a szenvedélyes Móra Ferencet is.
Móra tankönyve az általános iskolások számára.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye
A dédunoka a kurátor
A Móra-múzeum munkatársai, miközben az intézményük zárva tart, a kulisszák mögött izgatottan készülnek egy új Móra-kiállításra. Móra rengeteg címmel egy igazi rengeteget álmodott meg a múzeum falai közé személyesen Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea a kiállítás kurátoraként és Zöldy Gergely látványtervező, ahol rengeteg különlegesség várja a látogatót.
– Első körben egy állandó irodalmi tárlat létrehozása volt az elképzelés, de annál sokkal több lesz – reményeink szerint az is élvezni fogja a kiállítást, aki nem irodalomkedvelő, vagy épp nem tud magyarul, gondolva itt a külföldi turistákra is – tudatta az intézmény munkatársa.
A környezettudatos író
Móra saját korát meghaladva kifejezetten környezettudatos volt, ha most beszélgetne velünk, azt éreznénk, fontos számára a fenntarthatóság. Fűt, fát, virágot hamarabb megszerettem, mint az embereket – állította magáról az író. Ezért a kiállítás innovatív és rendhagyó lesz, különleges látványvilággal, amelynek alapját a természet adja.
A kiállítás tervezői abban bíznak, ha valakinek nincs kedve vagy ideje otthon Mórát olvasgatni, és megnézi majd a Móra-kiállítást, nem csupán a tankönyvekből kimaradt vagy el nem olvasott Móra-művek, hanem a természetkedvelő és páratlan humorú Móra Ferenc elevenedik meg előtte.
