A természettudományos ismeretterjesztés szolgálatában
1926. május 8-án a nyugat-londoni Isleworthben született a híres brit természettudós, természetfilmes, műsorvezető, az ismeretterjesztő televíziózás megújítója. Testvéreivel, Richarddal (a neves filmrendezővel) és Johnnal Leicesterben nőttek fel. Davidet már kiskorában fosszíliákat és kövek gyűjtött, rajongott a természetért, és már ekkor elhatározta, hogy életét a természet megismerésének és megismertetésének szenteli - írja cikkében a National Geographics Magyarország.
A cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyvkiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. 1952-ben a British Broadcasting Corporation (BBC) tanfoylamát és producer lett. 1954-ben Jack Lester hüllőgondozóval együtt elindították a Zoo Quest című televíziós sorozatot. Ebben élő állatokat filmeztek természetes környezetükben és állatkertben. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, és antropológiát tanult.
1965 márciusában – a filmezés lehetőségének megtartása mellett – vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája népszerűvé tette, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézetem a civilizációról című 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől. Az 1969-ben bemutatott műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően egy csapásra belopta magát a nézők szívébe, és a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte.
Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elveszett világok, eltűnt életek (1989) című filmje tanúskodik.
1977 és 2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt (1987) a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, s a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Ő írta és narrálta a pteroszauruszról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmet, az első BAFTA-díjas (Brit Filmakadémia díja) 3D-s mozit, melyet további részek követtek. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát. 2014-ben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata, 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is őt kérték fel közreműködőnek.
A televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenységéért „a nagyszerű kommunikátor, a páratlan oktató” néven emlegetett Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, a britek 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé választották. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést. Számos újonnan felfedezett fajt – köztük az Attenborosaurus őshüllőt és az Attenborough-hangyászsünt neveztek el róla.
Az egész Földet bejárta, hogy felkutassa és bemutassa az élő világ csodáit. Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről jóformán eltűnt tiszavirág-populációt kapta lencsevégre. 2002-ben kiadott, majd 2009-ben újra megjelentetett Life on Air című önéletírásával sem zárta le munkás éveit. Életkedve a régi, az ötletekből is kifogyhatatlan.
