Cégvezetők a munkaerőpiacról: látszik a fény az alagút végén
Kettősség jellemzi jelenleg a hazai vállalatok működését, amely munkaerőpiaci derűlátásra ad okot. A gazdasági szervezetek érezhetően tartanak a következő hat hónaptól, hiszen tízből heten úgy vélik ebben az időszakban tovább romlik a helyzetük és abban is csupán 20 százalékuk hisz, hogy gazdálkodásukat illetően legalább a jelenlegi állapotok fennmaradnak. A társaságoknak ráadásul igen csekély, alig 4 százaléka bízik abban, hogy javulni fog a pozíciója. Ezzel együtt mégis mindössze minden tizedik vállalat jelezte, hogy számítani lehet náluk valamilyen létszámcsökkentésre a következő hónapokban – derül ki a Profession.hu munkaadók, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Mindez a gazdaság egészét illetően azért ad okot bizakodásra, mert arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló a terveik szerint már nem lesz az év hátralévő részében.
– A felmérésben résztvevő társaságok válaszaiból az körvonalazódik, hogy a HR vezetők igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő lépést végrehajtani, csak a munkavállalókat megtartsák. A visszajelzések alapján immár csak nagyon szükséges esetben nyúlnak a dolgozói állományhoz – mondja Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
Leépítés helyett alternatív megoldások
A cégvezetők által a következő fél évre megjelölt költségcsökkentési megoldások sorrendjében csupán a kilencedik helyen áll a munkavállalói állomány mérséklése, a válaszadóknak mindössze 9 százaléka jelezett ilyen terveket. A leépítést többek között a további home office munkavégzés elrendelése (44%), a munkaidő beosztások módosítása (34%), a részmunkaidős foglalkoztatás (25%), a kényszerszabadságok elrendelése (20%) vagy a fizetések csökkentése (17%) is megelőzi. Beszédes adat, hogy a társaságok 88 százalékánál a válsághelyzetben alkalmazzák ezeket a fent említett, – egyébként a kiadásokat mérséklő – gyakorlatokat, amiket korábban nem biztosítottak a munkavállalóknak.
Az elbocsátásoktól való elfordulást jelzik, hogy az elmúlt hetekben végrehajtott költségcsökkentések során még sokkal nagyobb szerepet szántak ennek az eszköznek. A felmérésben részvevők csaknem ötöde (18%) jelezte ugyanis, hogy csökkentették a dolgozói állományt.
A létszámracionalizálás eddig az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintette a leginkább, míg az ipari és főként építőipari cégek azok, amelyek felkészülnek rá, hogy a következő fél évben leépítésre lesz szükség. A közigazgatást, egészségügyet és oktatást viszont eddig sem, és vélhetően a későbbiekben is kevésbé fogja érinteni a válság miatt állománycsökkentés.
Csak keveseknek megy jobban, mint az év elején
A válaszok alapján tízből kilenc cég üzleti tevékenységét kisebb-nagyobb mértékben érintette a járványügyi helyzet okozta visszaesés. Hét százalékuk teljes mértékben kénytelen volt leállítani működését. A Profession.hu kutatása szerint az üzleti szférában dolgozó vállalatok voltak azok, amelyek kevésbé, míg a kereskedelmi szektor tagjai sokkal inkább megszenvedték az elmúlt heteket.
A felmérésben résztvevők csaknem pontosan kétharmadánál (67%) különböző nagyságrendben, de a havi átlagos árbevétel is csökkent a válság kirobbanása óta. Csupán a hazai vállalkozások 13 százalékára hatottak a fejlemények pozitívan, azaz nőtt a forgalmuk az év elejéhez képest.
Az is kiderült, hogy az egymilliárd forint feletti forgalom esetén kevésbé fájdalmas csapásokat okozott a krízis, míg a legkisebb, 5 millió forint alatti vállalkozások nagyon megszenvedik a történteket. Minden ötödik egyéni vállalkozó például azt jelezte, hogy valószínűleg megszűnteti működését.
Továbbra is kell az új munkaerő
Ezzel együtt egyáltalán nem álltak le toborzási folyamatok. A cégek fele krízis előttiekhez hasonló célokkal vagy csupán némi csökkentett tervvel folytatja az idénre tervezett munkatárs-felvételeket. Azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbra is toboroznak a fele (53%) úgy véli, hogy a korábbiakhoz képest változatlan költséggel jár egy új alkalmazott keresése és felvétele. A kutatásban résztvevők harmada (33%) csökkenő kiadásokról számolt be, míg 14 százalékuk szerint drágább lett ez a folyamat.
A válság a toborzási gyakorlatokban is változtatásokat hozott. Minden ötödik cég kezdett el olyan eszközöket használni (például állásportálokon, közösségi oldalon kezdtek hirdetni, adatbázisokban keresnek), amelyeket korábban nem vettek igénybe.
– Számos vállalat érezhetően komoly figyelmet fordít a válság alatt a munkaerő keresésre és megtartásra. Élénken kutatják azokat a megoldásokat, amelyekkel ezeken a területeken hatékonyabbá válhatnak. A krízis elmúltával a most alkalmazott eszközök szinte biztosan a rendszerben maradnak. Ezzel pedig a munkavállalók is nyernek majd, hiszen olyan lehetőségek nyílnak meg előttük, amelyek korábban nem, vagy csak nehezen lettek volna elérhetőek számukra – hangsúlyozta Dencső Blanka.
A felmérésről
A felmérés 2020 áprilisában készült, kérdőíves adatfelvételi módszerrel, a Profession.hu ügyfeleire cégméret és árbevétel alapján reprezentatív mintán.
