Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Kultúra
  • Titkok a levéltárból – Emlékezés a redempció 275. évfordulójára – III.     
Kultúra 2020. május 17. 12:00

Titkok a levéltárból – Emlékezés a redempció 275. évfordulójára – III.     

Titkok a levéltárból – Emlékezés a redempció 275. évfordulójára – III.     
A Jászkun kerület 1745-ben engedélyezett redempciója szabadságot, jászkun földtulajdont és egyedülálló társadalmi rétegződést eredményezett. A jászkun szabadság és a jászkun földtulajdon adott lendületet a kibontakozó paraszt-polgári fejlődésnek.

Hirdetés

A Félegyháza által megváltott 58000 katasztrális hold nagy részét a redemptusok osztatlan közös tulajdonban közlegelőnek tartották meg. Ebből szakítottak ki szőlőtelepítésre, évente újraosztásos veteményesnek, kukorica és krumpliföldnek. Veteményest, ha jutott, a nem redemptusok is kaphattak. A közlegelőn fűbér ellenében minden lakos legeltethette állatait. A redempcióban elnyert területi autonómia védőernyőt jelentett a lakosok számára. A megváltásba a közpénztárból fizettek 3233 rajnai forintot, aminek fejében községi tulajdon lett a ferencszállási osztatlan pusztából kihasított tanyaföld, a parókia és a kántor földje, a belterület és a községi célú ingatlanok.

A határ 30,72%-át a redemptusok számára tőke- vagy tanyaföldnek osztották ki, amit szabadon örökíthettek, használhattak, és forgalmazhattak. Egy egész telek területe 140 hold volt, amelyért a kamatokkal együtt 304 rajnai forintot fizetett a gazda. Félegyházán összesen a 319 földváltóból 21-en tudtak egész telket váltani, a legtöbben negyed telket váltottak, a legkisebb birtok pedig 1/24-ed telek, azaz 5,83 katasztrális hold nagyságú volt.



A jogokat a megváltott földhöz kapcsolták, így az itt lakók egy bizonyos terület megváltása után redemptusságot, kevesebb hozzájárulásért irredemptusságot, vagy éppen földet nem, de személyes szabadságot nyerhettek. A helyi értelmezés szerint, aki a váltott tőkeföldjét eladta, vele adta a hozzákapcsolt jogokat is. A redemptusság a váltott föld nélkül nem öröklődött, és elméletben bizonyos területű földbirtok öröklésével vagy vásárlásával bárki számára megszerezhető volt, aki teljesítette a tehervállalás egyéb kötelezettségeit is, például a katonaállítást. A redemptusok lettek a teljes jogúak, választók és választhatók, akik széles beleszólási lehetőséget nyertek a közügyekbe, ingyen vagy alacsony bérért használhatták a közlegelőt, és elővételi joguk volt az ingatlanvásárlásoknál. A kevesebb terhet vállaló irredemptusok választói jogot nem, de néhány gazdasági kedvezményt és előjogot nyertek, a földnélküli, de szabad zsellér lakosok pedig a maguk munkájából éltek. Számos munkavállaló és bérlő is érkezett Félegyházára, őket tartózkodóknak nevezték, akik sokszor tíz év után sem kapták meg a lakosi jogot, és nem vásárolhattak ingatlant, ami nélkül nem válhattak redemptussá sem.

Bánkiné dr. Molnár Erzsébet

 

Kövessen minket a Facebookon is!