Nem hagyjuk magunkat! – 2020, amikor nem csak várost, összetartást építünk
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy Félegyháza példát mutatott helytállásból. Szinte pillanatok alatt reagáltunk a gyorsan változó helyzetben: ha arra volt szükség maszkot varrtunk – majdnem 20 ezer maszkot osztottunk szét a városban –, ebédet adtunk és adunk az első sorban szolgálatot teljesítőknek. Úttörőkként hoztunk meg az itt élők biztonságát szolgáló intézkedéseket, és segítő kezet nyújtottunk mindenkinek, aki nehéz helyzetbe került.
A legfontosabb ezekben a hónapokban az emberek egészségének védelme volt. Az Önöké. Ez az alapelv határozta meg minden intézkedésünket.
A koronavírus-járvány lassan lecseng. De azt már látjuk, hogy a hatása még jó ideig velünk marad. Ez alól mi sem tudunk kibújni. A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet kapcsán olyan országos rendeletek, szabályok, intézkedések születtek, amelyek egyrészt pluszfeladatokat róttak az önkormányzatokra, másrészt pedig csökkentették, vagy elodázták bevételeinket. A helyi iparűzési adó megfizetésének időpontja a tervezetthez képest eltolódott, ami kedvezőtlenül hat a pénzügyeinkre. Az önkormányzati üzletek után április és május hónapokban nem számlázunk bérleti díjat, a beszedett gépjárműadó elvonása pedig 100 millió forintos nagyságrendben okoz bevételkiesést. Ennek a tervezett összegnek az elvesztésével és a rendkívüli helyzet kezelésére fordított plusz forrásokkal gyakorlatilag elfogyott a költségvetésben elkülönített tartalékunk.
Természetesen azonnal takarékos üzemmódra kapcsoltunk és minden sajáterős beruházást felfüggesztettünk. Igen, dönthettünk volna úgy is – sok másik önkormányzathoz hasonlóan –, hogy dolgozókat küldünk el, béreket csökkentünk. 650 munkavállalóról van szó. 650 félegyházi családról.
Polgármester vagyok, közgazdász, de elsősorban ember. Aki nem felejtheti el, hogy ezek a kollégák minden nap hozzáadtak és hozzáadnak valamit ahhoz, amitől Félegyháza azzá a hellyé válhatott, amire most olyan büszkék vagyunk. Egy percig sem volt kérdéses, hogy felelősséggel tartozunk a szociális dolgozókért, óvónőkért, bölcsisekért, a könyvtárosokért, a konyhásokért, a közművelődésben dolgozókért, kertészekért, a hivatalnokokért, a takarítókért… Mindazokért, akik közül sokan most hivatásuk helyett – amit ellehetetlenített a járvány – gazt szednek, vagy öntöznek a közparkokban, játszóteret festenek, követ hordanak… Segítségüket mi azzal viszonozzuk, hogy senkit nem bocsátottunk el, senkinek nem csökkentettük a fizetését, és ezt a jövőben is tartani szeretnénk.
Lemondtunk minden halaszthatóról. Ezt az évet nem jellemzik majd nagyszabású rendezvények, sem látványos fejlesztések. Nem is akarunk többet, mint átvészelni. Úgy, ahogy eljutottunk eddig: együtt, vállvetve. Ehhez azonban egy körülbelül 400 millió forintos védőhálóra van szükség, amihez kizárólag akkor nyúlunk hozzá, ha feltétlenül szükséges. Ez az összeg – amit az önkormányzat számlavezető pénzintézete bocsát rendelkezésünkre – garantálja, hogy Kiskunfélegyháza működőképes maradjon ebben az évben, a béreket és a számlákat határidőben tudja fizetni. Jövőre pedig tiszta lappal, terhek nélkül indulunk.
Addig sem ülünk tétlenül. Áttekintettük az önkormányzat ingatlanállományát, és több százmillió forint értékben szeretnénk nem használt, vagy hosszútávra bérbeadott ingatlanokat értékesíteni. Eredetileg az volt a szándékunk, hogy az ebből befolyt összegből a szociális bérlakásainkat korszerűsítjük és újakat vásárolunk. A terveinket felülírta a járvány. Most égető szükségünk van erre a pénzre azért, hogy a járvány ütötte sebeket gyógyítani tudjuk. A nehéz helyzetben lévő félegyháziak szociális támogatására és a járványhelyzet gazdasági hatásinak kezelésére.
Tanuljuk az új kihívásokat: a Zöld várost, a szökőkutak üzemeltetését, a városrészek új parkjainak a fenntartását, a városfenntartó cégünk minél hatékonyabb működtetését. Az élet a fejlesztések terén sem áll meg teljesen: befejeződik a Csólyosi út építése – ami évtizedes igényt elégít ki – és napokon belül elindul a Vasas-pálya közbeszerzési eljárása is. Az elnyert bölcsőde pályázatunk sem marad el, de kicsit csúszni fog, mert a lakosok és az óvoda kérését mérlegelve új helyszínen, a Csanyi úti szociális otthon melletti ligetes, erdős területen építjük meg.
Ebben az évben nem parkokat, tereket és infrastruktúrát, hanem stabilitást és összetartást építünk. Megőrizzük a munkahelyeket, gondoskodunk a gyermekeinkről, az idősekről, az elesettekről, működtetjük a várost, és közben készítjük a terveket.
Mert higgyék el: minden vissza fog térni a régi kerékvágásba.
Csányi József
polgármester