Nem mindenkinek előnyös a TAO-könnyítés
Mely vállalkozásnak éri meg mégis május 31-éig elkészíteni és benyújtani a bevallást?
1. Azoknak a cégeknek, amelyeknek az adóbevallás benyújtásával visszaigényelhető adója keletkezik, nem érdemes várni. Esetükben az eredeti határidőre benyújtott bevallásokban visszaigényelt adó kiutalása 30 napon belül megtörténik, azaz előbb pénzhez juthatnak.
Ezeknek a vállalkozásoknak a köre valószínűleg idén szűkebb, mint a korábbi években volt, hiszen 2019-ben megszűnt a feltöltési kötelezettség. Emiatt a feltöltéssel jellemzően csak azok a cégek éltek, amelyek felajánlást tettek, mert a feltöltéskori rendelkezés esetén járó adójóváírás lényegesen magasabb, mint az év végi bevallásban tett rendelkezéssel elérhető kedvezmény.
2. Szintén meggondolandó a májusi bevallás benyújtása azok számára, akiknek a 2019-es adatok alapján alacsonyabb adóelőleget kellene fizetniük. Abban az esetben ugyanis, ha valamely társaság él a kitolt határidő lehetőségével, akkor amíg az új bevallást be nem nyújtja, a korábbi évben beadott bevallásnak megfelelő összeget kell fizetnie.
Bár a COVID–19 a 2019 adóév eredményeit nem érinti, de csökkenhet az adókötelezettség az előző évekhez képest amiatt is, ha a vállalkozás idén nagyobb körültekintéssel él, és kihasználja az adóalap-csökkentő kedvezményeket, íme néhány közülük:
● Fejlesztési tartalék címén már évek óta csökkenthető az adóalap, de – a 171/2020 Kormányrendelet, valamint egy szavazásra váró, már benyújtott törvényjavaslat alapján – ennek mértéke már nem korlátozott az adózás előtti eredmény 50 százalékában, hanem akár a teljes adózás előtti mértékig is igénybe vehető (figyelembe kell venni a tízmilliárd forintos felső határt). Ez a kedvező szabály már a 2019-es adóévre is alkalmazható, ha esetleg már benyújtott bevallással rendelkezik a vállalat, utólag az önellenőrizhető. Habár a jelenlegi helyzetben nehézségekbe ütközik a beruházás tervezése, ugyanakkor, ha a társaság számol ezzel legalább középtávon, akkor élhet ezzel a lehetőséggel, hiszen a fejlesztési tartalék négy éven belül felhasználható beruházásra.
● A K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények esetében, akinél felmerül, hogy ilyen tevékenységet végez – ha eddig az ehhez kapcsolódó szabályokkal, lehetőségekkel nem is élt – most különösen érdemes ezekről tájékozódni. Az adományokkal kapcsolatos adminisztrációt is érdemes az eddiginél körültekintőbben elvégezni, hiszen, ha megfelelő dokumentáció nem áll rendelkezésre, akár adóalap-növelést eredményezhet az ingyenes juttatás, míg megfelelő dokumentáció esetében a költséglevonás mellett további adóalap-csökkentés is elérhető.
● Sok vállalat fókuszából kiesett a reklámadó, amikor 2019 júliusában a törvényalkotó a törvényt a “klinikai halál állapotába” helyezte. A jogszabály, az adókötelezettség, és az adott adómértékek továbbra is hatályban vannak ugyan, de egy átmeneti szabály mentesít az adókötelezettségek alól, amely nemcsak a reklámadó kötelezettségre igaz, hanem a társasági adóra is. A TAO törvény 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra kizárja annak a törvényi rendelkezésnek az alkalmazandóságát, amely az évi 30 millió forint feletti reklámköltségeket nem elismert költségként nevesíti, és adóalap növelést kapcsol hozzá. 2019 első félévére azonban a reklám megrendelőknek még szükséges a közzétevők nyilatkozatának bekérése, illetve annak ellenőrzése, hogy a közzétevő szerepel-e a NAV erre vonatkozó adatbázisában. Ugyanakkor jó hír, hogy arányosítási szabályt nem tartalmaz a törvény, azaz, ha van is igazolással/adatbázissal le nem fedett, de az első félévben 30 millió forint alatt maradt megrendelés, akkor nincs adóalap-növelés, ellenkező esetben azonban azzal számolni kell.
Fontos észben tartani, hogy az alultőkésítési szabályok is megváltoztak az elmúlt évben. 2019 az első olyan év, amikor már nem használhatjuk a korábban megszokott táblát annak megítélésére, hogy kapcsolódik-e adóalap-növelés a finanszírozási költségekhez vagy sem. Ugyanis már nem a tőkekötelezettség aránnyal kell számolni, hanem egy speciális, az EBITDA 30 százalékában meghatározott korláttal, és azon túl is csak akkor kell ezzel a tétellel a foglalkozni, ha a finanszírozási költség a 939 810 000 forintot meghaladja.
– Könnyen lehet, hogy emiatt az új, kamatlevonási korlátozás sok olyan vállalkozást nem érint már, amelyek ezen a jogcímen a múltban jelentős összeggel növelték az adóalapjukat. Másoknál viszont éppen az új szabályok miatt kell most már a növeléssel számolni – mutatott rá H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója. Hozzátette: az új szabályozás nemcsak ebben más, hanem abban is, hogy a korábbiaktól eltérően a banki, pénzintézeti hitelek után felmerült kamatokkal, továbbá a finanszírozáshoz szorosan kapcsolódó – nem feltétlenül kamatként elszámolt – költségekkel és ráfordításokkal is számolni kell.
A szakértő ugyancsak elmondta, hogy sokan továbbra is kötelezettségként tekintenek az elvárt jövedelemre vonatkozó szabályra, pedig a minimumadó fizetés már nem kötelezettség. Ha a számított adó és az adózás előtt eredmény is a minimumadó szint alatt van, akkor az adózó nyilatkozhat úgy is, hogy a számított adót tekinti az adóalapnak és az alapján fizeti az adót. Ha a veszteség vagy alacsony szintű nyereség indokolható (a költségelszámolás megfelelő), és nem írható például a nem megfelelő szintű transzferárak számlájára, akkor érdemes inkább nyilatkozni.
– Jó tudni, hogy az adózók nyilatkozatát automatikus adóhatósági ellenőrzés már nem követi, az erre vonatkozó kötelező ellenőrzés szabályai már nem szerepelnek a nemrégiben újrakodifikált adóigazgatási szabályok között – tette hozzá a szakértő.
