Hirdetés
Gazdaság 2020. június 2. 16:00 Forrás: Pécsi Tudományegyetem

A problémaorientáltság kora jött el a munkaerő piacán

A problémaorientáltság kora jött el a munkaerő piacán
A munkaerőpiac is felbolydult a koronavírus-járvány hatására, az új helyzetben a problémákat felismerő, megoldásokra koncentráló munkavállalók kerülnek előnybe a PTE közgazdász szakértője szerint. Az innovációs és üzletfejlesztési szakember arra is rámutat, hogy a járvány nyomában kialakuló válság különösen szükségessé teszi a vállalkozói szemlélet erősítését és a folyamatos alkalmazkodást.

– Hatalmas számokban vesztették el a munkájukat emberek Magyarországon és a régióban is az újonnan jött válság miatt. Milyen hatások érik a munkaerőpiacot és mik lehetnek az elhelyezkedés lehetőségei?

– Az, hogy rengetegen maradtak munka nélkül, globálisan is érzékelhető hatás – szögezi le Dr. Bedő Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem habilitált docense. – Alkalmazottként és vezetőként is kerülhet az ember ilyen helyzetbe, rengeteg cég elvesztette a piacát például a vendéglátásban. Kollégáimmal sok cégvezetővel és munkavállalóval vagyunk kapcsolatban, és a beszélgetéseinkben mind arra jutottunk, hogy a munka világa sem lesz már olyan, mint korábban volt.

A PTE Közgazdaságtudományi Karának innovációs igazgatója a korábbi, 2008-as gazdasági világválság példája nyomán a problémaorientált egyének versenyképességét hangsúlyozza. 

– A munka ma már nem arról szól, hogy tudok valamit és azt változtatás, alkalmazkodás nélkül szeretném csinálni éveken, évtizedeken át. Olyan munkavállalókra van szükség, akik nem elsősorban feladatorientáltak, hanem a problémákra figyelnek és megoldásokat találnak.

Az egyének szintjén érzékelhető folyamatot világcégek példáján keresztül is lehet érzékeltetni. A Nokia nem is olyan régen még uralkodott a mobiltelefonok piacán, de idővel megjelentek olyanok, akik nem egyszerűen telefont, azaz fizikai terméket, hanem egy környezetet kínáltak. Belépőt egy piactérre, ahol milliónyi megoldást lehet beszerezni – ez az alkalmazások, az Android alapú vagy Iphone készülékek világa. – Ezt az újszerű megközelítést emberek találták ki, és az ilyen újításokra képes embereknek a munkaerőpiaci versenyelőnye hatalmas – figyelmeztet Bedő Zsolt, aki szerint már a vállalatok is főleg olyan embereket keresnek, akik képesek az újító gondolkodásra.

– Azért mindenki nem lehet Steve Jobs, de nehéz lenne vitatni az alkalmazkodás képességének, a váltásra való hajlandóságnak a fontosságát. Vajon lehet ezt a képességet fejleszteni?

– Mindenkinek törekednie kell a problémaorientált gondolkodásra. A felgyorsult világban minden a hatékonyságról szól. Régen, egy lassabban reagáló környezetben, egy nagyvállalatnál mindenki elfogadta, ha voltak a működésben szűk keresztmetszetek. Manapság egy cégnél elvárt az, hogy ha például egy adminisztrátor találkozik egy ilyen akadállyal, akkor javaslatot tegyen arra, hogyan lehet azt orvosolni. A szervezetben ez előrelépést hozhat neki, ami a munkaerőpiacon is értéknövekedést jelent.

Nyilván sok még az olyan cég, ahol úgy állnak hozzá, a munkavállaló inkább ne kérdezzen, ne javasoljon, hanem hajtsa végre a feladatot. A világ azonban változik, az új kihívások közt az ilyen cégek gondban vannak, mert nehezen tudnak változni.

Felborítani azért nem kell mindent, nem kell rögtön odaállni a főnök elé, hogy itt az ötleteim listája – javasolja a vállalatok világának szakértője, bár érdemes hozzátenni szerinte, hogy a kezdeményezést egy nyitott vezető a saját hatékonysága, eredményessége elősegítőjeként is értékelheti. Inkább a vállalkozói szemlélet megvalósítása a lényeg, és ez nem azt jelenti, hogy azonnal céget kell alapítani, hanem hogy az ember koncepcióként, magatartásként vegye fel a problémák megkeresését és megoldását.

– Sokak hirtelen maradtak munka nélkül, hallunk történeteket, amikor egész magas pozícióból kiesve elmegy valaki ételfutárnak. Ezek a túlélésről szóló döntések az alkalmazkodás extrém példái, de jól mutathatnak egy önéletrajzban is?

– Egy ilyen váltás abszolút nem visszalépés. Bárki alól kimehet a piac, akár vezetőként is elfogyhat körülötte a levegő. De mondjuk, elmegy pizzafutárnak, és ez is tapasztalatszerzés, ami az előmenetel fontos része. Ott is problémákkal fog találkozni, amik ötleteket adhatnak, a továbblépést lehetővé téve. Az ételkiszállítás jó példája a megoldáskereső attitűdnek. A legnagyobb szereplők, mint a Netpincér vagy a Wolt is egyszerű, de nagyon újszerű, innovatív üzleti modellt hoztak be. Egy alapvetően a kényelemből adódó problémára – hogy az ember nem akar kimozdulni ételért – adnak választ, ami most a kényszerű bezárkózásnál más okból, de még fontosabb lett. Ezek a megoldások bizonyára olyan emberektől jöttek, akik az ételkiszállításban szereztek tapasztalatot, és felismerték a növekvő igényt, majd létrehoztak rá egy megoldást, egy megfelelő alkalmazást.

Aki új munkahelyet igyekszik találni, az ne csak a képzettségére és tapasztalatára koncentráljon – foglalja össze a PTE szakértője. Hasznos a nyitottság akkor is, ha valaki dolgozik, de biztosabb szeretne lenni abban, hogy értékes szereplő tud maradni a munkaerőpiacon. Mindig érdemes a problémák felismerése, a megoldások keresése iránti fogékonyságról is tudatosan gondolkodni – megvan-e bennünk, milyen példáit tudjuk megmutatni, képesek vagyunk-e fejleszteni.

A problémaorientált hozzáállás ma már mindenhol releváns, mert manapság a kompetencia már csak az alap, problémamegoldó készségre egyre nagyobb szükség van. Külön kihívást jelent, hogy a mai munkakörökben gyakran a probléma sincs meghatározva, maguknak kell megismerni és meghatározni, majd kitalálni és megszervezni rá a megoldást. Ennek szellemében a munkáltatók egyre több kreativitást várnak, és azt, hogy ne féljen az ember a vakon repüléstől, az előre nem eltervezett szituációkra való felkészüléstől.

 

Kövessen minket a Facebookon is!