Titkok a levéltárból – A Patrona Hungariae-szoborról
A következő esztendőkben szerte az országban – a nemzeti gyász és fájdalom feldolgozásának szándékával – sorra készültek a különböző emlékművek. Egy helyi tanító, Szabó Flórián arra érzett indíttatást, hogy az Ótemplom terén, saját költségén a mellékelt kép mintájára egy Patrona Hungariae (Magyarok Nagyasszonya) szobrot állíttasson fel. Ezirányú kérvényét 1929. augusztus 26-án terjesztette be Félegyháza polgármesteréhez. A városi elöljáróság a kérést teljesíthetőnek találta, a szobor helyéül pedig az Ótemplom előtti tér bal (északi) oldalát jelölte ki, a Fájdalmas Krisztus-szoborral szemben. A város az új szobor által elfoglalt területet „örök időre” átengedte erre a kegyes célra, továbbá mint kegyuraság, vállalta a szobor fenntartási, javítási költségeit. A szobor ugyanazon év november 15-én már el is készült. A helyi sajtó beszámolója szerint Corte Guidon szobrászművész alkotása több mint 3000 pengőbe került, a talapzatot Kiss József emelte. A szobrot 1929. december 26-án, délelőtt 10 órakor szentelte fel Toldy Jenő apátplébános.
A szobor felirata a következő: „Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk! A Te megcsonkított Nagymagyarországod feltámadásába vetett törhetetlen hittel állíttatta Szabó Flórián róm. kath. tanító az 1929. évben.”
Szabó Flórián 1870. szeptember 4-én született Félegyházán. A helyi algimnáziumba járt 1882 és 1886 között. Tanítói oklevelét a kiskunfélegyházi állami tanítóképző-intézetben szerezte 1891-ben, és már ebben az évben el is kezdte, majd 32 éven át folytatta működését a népoktatás terén. 1932. április 13-án hunyt el. Haláláról a tanítótestületen kívül lánytestvére és annak családja adott ki gyászjelentést.
Ónodi Márta
