Helyi hírek 2020. június 6. 10:00

Nem mindennapi vizsgaidőszak követi a rendhagyó szemesztert

Nem mindennapi vizsgaidőszak követi a rendhagyó szemesztert
Mint köztudott, az egyetemisták tavaszi szemeszterét is felforgatták a koronavírus kapcsán hozott intézkedések. Hogy hogyan élték meg a felkészülést és mit tapasztalnak most, a vizsgaidőszak kellős közepén, azt ők maguk osztották meg a megyei hírportállal.

Bravúros, amit az egyetemisták ebben a szemeszterben véghez visznek, hiszen hirtelen, a semmiből robbant be a félév kellős közepén a koronavírus-járvány, amely tökéletesen kettévágta a terveket és a jól megszokott rutint. Az átállás és alkalmazkodás akadályait a legtöbb egyetem könnyen és gyorsan vette, azonban ezt követően vár/várt még az egyetemistákra egy nem túl szokványos vizsgaidőszak, a végzősökre pedig egy államvizsga. Sokáig az ő sorsuk is éppúgy kilátástalan volt, mint az érettségizőké, de mostanra már szinte mindenki belekezdett a vizsgákba, és van egy kialakult képe a mögötte-, és a még előtte álló küzdelmes hónapokról. Kiskunfélegyházi, kecskeméti és kiskunmajsai hallgatókat kérdezett a baon.hu arról, hogy milyen tapasztalatokkal zárták a szorgalmi időszakot, és mire számítanak a rendhagyó vizsgaidőszakkal kapcsolatban.

Balázs – Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Jogász

Úgy gondolom, a vizsgaidőszak befejezése valamivel könnyebb lett a koronavírus-helyzetből kifolyólag. Nálunk, a jogi karon, minden vizsga online platformokon zajlik, nem szükséges minden héten leutaznom Félegyházáról Szegedre, ezáltal kényelmesen tudok otthonról készülni. Eléggé fura ez a helyzet, hogy Skype-on és internetes tesztekkel folynak a vizsgák, de szerintem a tanárok többsége tekintettel van arra, hogy nem volt rendes oktatás a félévben, így egyszerűbb vizsgákat állítanak össze. Természetesen az előadások és a gyakorlati órák hiánya nehezíti a felkészülést és az anyagok beszerzését, de közös cél, hogy sikeresen befejezzük a szemesztert, ennek megfelelően pedig valamennyit engednek a követelményekből.

Ildikó, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Általános orvos

Jelenleg a negyedik szemeszteremet töltöm az orvosi egyetemen. Bár sokaknak meglepő, nálunk kevés vizsgát kell teljesíteni egy félév során, idén például ötöt. Ezek mind sok kreditet érnek, kettő is van, amelyik kilencet. Hatalmas anyagból kell felkészülnünk. Az anatómia szigorlathoz szükséges könyvek és jegyzetek kupaca például 15 kilogramm, lemértem. Ráadásul több ezer oldal. Sok áldozattal és lemondással jár ez a szak, de amikor sikerül egy vizsga, az erős motivációt ad a folytatáshoz. Ilyenkor mindig rájövök, hogy nagyon szeretem ezt tanulni, és semmi mással nem foglalkoznék szívesebben.


Ildikó kurzusának befejezéséhez 15 kg anatómia-tananyagra volt szükség
Fotó: P. I.


A járvány miatt idén nálunk is online oktatásra és online vizsgáztatásra került sor. Ez egy teljesen új helyzet volt számunkra és tanáraink számára is. Más egyetemekről hallottunk rémhíreket, nálunk azonban szuperül megszervezték a félévet, holott ez itt különösen nehéz, hiszen erősen gyakorlatorientált a képzésünk. Anatómia órán például holttesteken tanulunk bonctermi környezetben, szövettanon pedig mikroszkópban vizsgálunk valódi metszeteket és a vizsga is így zajlik. Ezt helyettesíteni nem lehet, ám az egyetem egy 3 dimenziós anatómia-program segítségével beszkennelte a metszeteket, PDF-ben hozzáfértünk minden szükséges szakirodalomhoz, atlaszhoz és a tanáraink ezeken keresztül és ezek segítségével oktattak minket, online platformokon, élő videóhívásban. A gyakorlatvezető a segédanyagokat használta a tananyag megértetéséhez, painten rajzolt, kérdéseket tett fel nekünk és mi is kérdezhettünk, rendkívül interaktív órák voltak. Az előadások anyagait előre felvett videók formájában juttatták el hozzánk, ami azért hasznos, mert így bármikor visszapörgethettük, újranézhettük, nem úgy, mint az élő videókat. Egyértelműen volt igény erre, hiszen néhány videónál 3000+ a megtekintés, míg az évfolyamban csak kétszázan vagyunk. Bízom benne, hogy ez a lehetőség a későbbiek során is megmarad. Gördülékenyen zajlott az egész szorgalmi időszak, és a vizsgákat ugyanez jellemezte. A csalások kiküszöbölése érdekében a tételhúzás után nem kaptunk felkészülési időt, azonnal konkrét kérdésekre kellett válaszolnunk. Cserébe viszont türelmes volt a vizsgáztató, próbált segíteni, így összességében pozitív tapasztalatokkal zárom ezt a szemesztert.

Hiába a több ezer oldalnyi tananyag, Ildikó kedvét nem veszik el a könyvek az orvositól
Fotó: P. I.


József – Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Alkalmazott közgazdaságtan

Nálunk a felkészülési folyamat jóval összetettebb és nehezebb volt, mint egy normál félévben, amikor a tanórák rendesen meg vannak tartva. Most sokkal több volt a beadandó és az itthon elvégzendő kötelező feladat, de szerencsére az oktatók sokat segítettek és korrekt anyagokat tettek fel, ezáltal önállóan is el lehetett sajátítani a tananyag jelentős részét. A szorgalmi időszak azok számára volt nehezebb, akik jó jegyre törekedtek, akik csak átcsusszanni szeretnének egy-egy kurzuson, azoknak jóval lazább volt ez a szemeszter. A vizsgaidőszak ezzel ellentétben éppen fordítva van, hiszen mivel ennyi mindent kellett félév közben csinálnunk, sok tárgyból már a vizsgaidőszakra konkrét jeggyel, de legalább egy körvonalazódott eredménnyel rendelkeztünk. Sok tárgyból már vizsga nélkül megkaptuk a jegyet, tehát erről az oldaláról nézve könnyebb volt ez az időszak. Az online vizsgákra ugyanakkor több időt kell és kellett fordítanunk, hiszen míg egy átlagos szemeszterben a legtöbb diák nem óráról-órára, hanem tömbösítve, a vizsga előtt tanul, most hétről-hétre, kötelező jelleggel kellett foglalkozni a tananyaggal, ami természetesen a tudás elmélyítése szempontjából jó volt, ugyanakkor sokkal több időt vett igénybe. Amiktől a legjobban tartottunk, azok a gyakorlatban elvégzendő, matekpéldákra épülő kurzusok voltak, de végül mindenféle komplikáció nélkül megoldották ezek teljesíthetőségét az oktatók. A feladatokat egy Word-dokumentumban kaptuk meg és időre kellett visszaküldenünk. Fura volt, hiszen a matek velejárója a négyzetrácsos papír, így kissé szokatlan volt digitális felületen foglalkozni a feladatokkal, de szerencsére így sem okozott túl nagy fejtörést.

Boglárka – Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkaügyi- és társadalombiztosítási igazgatási szak

Végzős egyetemistaként a koronavírus-járvány miatt elrendelt izoláció időszaka megnehezítette számomra a záróvizsgára való felkészülésemet. A szakunkon az utolsó, gyakorlati félév alatt a korábbi elméleti anyagot feladatokon és szituációkon keresztül sajátítottuk volna el a tanórákon, ám a rendkívüli helyzet okán ez csupán heti egy online óra keretében valósult meg, a többi tárgyból pedig beadandó feladatokat kellett teljesítenünk. A felkészülés és a tananyag elsajátítása nagy kihívást jelentett, hiányzott a megszokott, oktatóktól kapott magyarázat és kiegészítés, ami segítette volna az anyag megértését. A szakdolgozat tekintetében számomra pozitívum volt az otthonlét, hiszen a tanórák lerövidülésével vagy esetleges elmaradásával több időm jutott a dolgozat megírására, azonban nehézséget jelentett, hogy csak az online szakirodalmakhoz lehetett hozzáférni. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a szakdolgozatot kizárólag online formában kellett leadni, a későbbiek során pedig a védés és a záróvizsga is online keretek között lesz.


Norbert, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Alkalmazott matematikus

Én elsősorban, mint oktató tevékenykedtem ebben a féléven az egyetemen, függetlenül attól, hogy még én is mesterszakon tanulok. Egyetemi szinten tehát, a diákok oldaláról nézve, nálunk szerintem nagyon különböző a helyzet szakonként, sőt, inkább karonként. Gondolok itt például arra, hogy más-más nehézségek merülnek fel bölcsészek, orvosok, vagy akár természettudományokat hallgatók között, de bármelyik kart ide sorolhatnám. Utóbbiaknak például a kötelező gyakorlatok, laborok csak utólag, nyáron lesznek teljesíthetőek, vagy egyáltalán nem. A bölcsészeknek szerintem a saját maguk által feldolgozandó anyagok mennyiségének növekedése okozhat gondot. Ez nálunk is jellemző, bár nem minden óránál. Néhány oktató nem tudta jól kiszabni az anyag mennyiségét, és a vizsga előtt csak annyi útmutatót adott, hogy „nem kell mindent tudni, válogassuk ki a lényeget.” Ez számunkra jóval több feladatot eredményezett, megnőtt a feldolgozandó anyag mennyisége, ami sem a szorgalmi, sem a vizsgaidőszakban nem könnyítette meg a munkánkat. Arra is volt példa, hogy egy nehéz tárgynál nem kaptunk megfelelő magyarázatot az oktatótól a különböző témákhoz, pedig nagyon is szükségünk lett volna rá, hiszen a matematika lényege éppen az, hogy megértsük az adott anyagot és ezzel fejlődjön a szemléletmódunk.

Akadtak azonban pozitív meglepetések is. Ilyen volt többek között a félév egyik legnehezebb, gyakorlatorientált tárgya, amelynél el sem tudtuk képzelni, hogy fogjuk teljesíteni. A tantermi óráknál a táblánál történő feladatmegoldás és az aktív részvétel volt a jellemző. Az idei félévre az oktató összeállított egy diasort, amelyen az előadás anyaga a tantermi órákéhoz hasonlóan lett felvezetve, a gyakorlati feladatoknál pedig egy-egy példát közösen néztünk meg, majd önállóan megoldottuk itthon, végül pedig visszaküldtük a megoldásokat. Később ezeket közösen leellenőriztük és átbeszéltük. Nem kis feladat volt az oktatónak a diasorokkal való felkészülés, és leginkább ezzel tudnám összekapcsolni az én demonstrátori tevékenységemet is.

A gyakorlati órákra hétről hétre kellett készülnöm, és azt kitalálni, hogy milyen módon lenne a legcélszerűbb átadnom a szükséges tudást a hallgatóknak, eleinte nagy kihívást jelentett számomra. Végül sikerült kigondolnom egy működőképes módszert, ami rendkívül eredményesnek bizonyult. Diasorok helyett kézzel kidolgozott elméleti összefoglalót írtam minden héten az adott témához, emellett minimum 5-6, részletesen levezetett mintafeladatot, és gyakorlófeladatot is gyűjtöttem. A gyakorlat időpontjában videókonferenciás hívásban próbáltam részletesen elmagyarázni a tananyagot a hallgatóknak úgy, mintha rendes, tantermi órán lettünk volna. Az anyag összeállítása általában heti egy délután, vagy este idejét ölelte fel. Bár néha megcsúsztam, de a gyakorlati nap előtt legkésőbb mindig eljuttattam az új anyagot a hallgatóknak. Nem volt egyszerű összeegyeztetnem a demontstrátorkodást a saját tanulmányaimmal, hiszen a távoktatás mindkét oldalról jóval több munkát eredményezett. Megfelelő szervezéssel könnyíteni lehetett volna ezen, ám a hirtelen átállás és kapkodás eredménye most ez lett, nem volt időm kitapasztalni a lehetőségeket.

Hogy jutottunk idáig?

Március elején már sejteni lehetett, hogy némiképp meg fog változni a felsőoktatás, de legalábbis bizonytalan ideig elmaradnak az órák. Egyemistaként ezt talán akkor még el is lehetett könyvelni pihenőidőnek, örülhettünk, hogy egy rövid időre szabadulunk a terhektől. Március közepén, a veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormány bejelentette: a tanulók nem mehetnek iskolába. Az egyetemek bezárták kapuikat, ám az élet nem állhatott meg, azonnal cselekedni kellett. Félő volt, hogy az iskolák nem találnak időben megoldást, ennek okán pedig a szemeszter belecsúszik a nyárba. Ez talán már a diákokat is megijesztette egy kicsit. Az oktatók elkezdték a felkészülést, az egyetemisták e-mail fiókját elöntötték a tájékoztatók, információk, különféle levelek a módosításokról, változásokról és a félév további menetéről. Elindult az online oktatás, ki-ki választott egy számára szimpatikus platformot, majd megkezdte a felkészítést. Ahogy az a hallgatók elmondása alapján is megállapítható, az oktatók választott számonkérési és felkészítési módjai nagyjából három részre oszthatók: előre felvett videók, élő videók és beadandó dolgozatok. Utóbbinál egy megadott témában készített feladattal előre kiválthatóak voltak a vizsgajegyek.

Két hónapig működött ez a felállás, ám a vizsgaidőszak kezdetekor szépen lassan lazulni kezdtek a kormány által bevezetett szabályok. Ismét bizonytalanság kerítette hatalmába a felsőoktatásban tanuló diákokat, ám rövid időn belül eldőlt: az online oktatás marad, a vizsgaidőszak pedig az előre megbeszélt rendszer szerint fog lezajlani. A véghajrá kezdetét vette, az online platformok izzanak, a webkamerák készenlétben, néhány hét, és véget ér a küzdelem, néhány hét, és gyermeklelkünkkel végre felírhatjuk a táblára, hogy: VAKÁCIÓ.

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Cimkék: Koronavírus