Bor, jóga, Camino
Képgaléria
Irén kereskedelmi főiskolát végzett, 50 évet dolgozott a szakmában. Első munkahelye a Maradék- és Méterbolt volt, amely után vezető-helyettesi pozíciót töltött be az akkori Csöpiben, majd a Centrum Áruházban helyezkedett el, illetve az Áfész munkatársa is volt, mint áruforgalmi osztályvezető. Itt szakmai téren nagyon sokat tanult, ezután rövid időt töltött a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is. Aztán jött a rendszerváltás. Akkoriban valóságos szégyen volt munkanélkülinek lenni, így cselekednie kellett. Vállalkozást alapított, először megszületett a Kapualj Diszkont, majd egy borszaküzlet. Merész gondolat volt, hiszen állítása szerint annyit tudott a borokról, hogy van fehér és vörös. Felmerült az igény benne, hogy nem egy egyszerű boltos szeretne lenni, hanem egy olyan valaki, aki arról a borról, amit elad, tudjon is valamit. Tanulni kezdett, sommelier tanfolyamokon, borkóstolókon vett részt, hogy ismereteit tágítsa. Idegen műfaj volt ez akkoriban Félegyházán, de az évek alatt egy nagyon kedves borkedvelő társaság verbuválódott össze, akik a mai napig szerveznek kóstolókat.
A jóga akkor érkezett életébe, amikor a leginkább szükség volt rá. Állítása szerint kizsigerelte magát, állandóan dolgozott, nem ismerte a testét, a lelkét. 22 évvel ezelőtt vett részt az első jógaórán, amit Tompai Irénke tartott. Nagyon tetszett a foglalkozás neki, így rendszeres látogatójává vált. Semmi tudatosság nem volt benne, csupán a saját maga fejlődése céljából szeretett volna többet és többet megtudni a mozgásformáról. Körülbelül 10 évvel az első jógaóra után érezte a késztetést, hogy szeretne oktató lenni. Az érzést tett követte és azóta napi rendszerességgel tart Kiskunfélegyházán jógafoglalkozásokat.
Az El Caminora 66 évesen, 2018 augusztusában vállalkozott. Őrültségnek tartotta mindenki az ötletet, ám ő mégis hajthatatlan maradt. Egy film inspirálta, Shirley MacLaine főszereplésével. Ha az okokat kutatjuk, akkor két dolgot említ: egy spirituális és egy fizikai motivációt. Kíváncsi volt, hogy meg tudja-e csinálni, bírja-e testileg, illetve az önmegismerés. Arra a kérdésre, hogy katartikus élmények érték-e, határozott nemmel válaszol, de állítása szerint válaszokat kapott a kérdéseire. Különleges dolgok nem történtek az úton, rendkívül sokat imádkozott. Hálát adott és megköszönte mindazt, amit addig az élet elébe hozott. – A jó és a rossz is tanít – állítja. Kérte, hogy segítsen a gondviselés, terelje arra az útra, ahol lennie kell, küldjön olyan embereket, akik segítségére vannak. Azelőtt mindig honvágya volt, bárhová ment, a Caminon ezt egy percig sem tapasztalta.
– Szabad vagy ott és az fantasztikus érzés. Ha van kedved, leülsz a fűben, ha akarod, elalszol. Segítők voltak az úton. Egyedül mentem, de nem magányosan. – mondta Fricska Irén.
Az élmény annyira meghatározó lett a számára, hogy tervei között szerepel egy újabb zarándokút, ezúttal portugál részen. Ha onnan hazatér, élményeit megosztja a félegyházi érdeklődőkkel. Addig is a jóga és a borkóstolók mellett thai chizik, táncórákat vesz és élvezi az életet.
Irénke június 21-én, vasárnap másodmagával, Tompai Irén jógaoktatóval a Honvéd-pályán várja a mozgásforma iránt érdeklődőket 9-12 óráig, hogy együtt ünnepeljék meg a jóga világnapját.
