Hirdetés
Helyi hírek 2020. július 24. 10:00

60 éve hunyt el Ihász Aladár kiskunfélegyházi születésű színész, rendező

60 éve hunyt el Ihász Aladár kiskunfélegyházi születésű színész, rendező
Ihász Aladár (jobbra a fotón) Kiskunfélegyházán született 1886. június 27-én. Szülei felpéczi Ihász Aladár költő, ügyvéd, újságíró és Molnár Irén. Öccse Ihász Lajos színész, felesége Dorn Emma, leánya Ihász Klári színésznő, Delly Ferenc színész felesége.

A Színművészeti Akadémián 1907-ben kapott oklevelet, utána egy évig a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt, 1908-ban pedig Kolozsvárra szerződött., ahol első színpadi szerepeként Beyerlein Takarodó című drámájában debütált.

1916-ban tért vissza Budapestre a Magyar, később a Művész Színház társulatához. 1924–36 között Romániában, Kolozsvárott játszott. Számos darabot rendezett a Szegedi Szabadtéri Játékokon – többek között a János vitéz első előadását is –, de gyerekszíndarabot is írt, Árva kislány karácsonya címmel, amelyet a kolozsvári társulat mutatott be 1929-ben. Az 1940-es években a Fővárosi Operettszínház rendezője volt, 1947-ben tért vissza Nagyváradra. Kitűnő epizodista, nagy tehetségű karakterszínész volt.

Főbb szerepei közt alakította Baradlay Richárdot (Jókai: A kőszívű ember fiai); id. Nagy Istvánt (Bródy Sándor: Tanítónő); Dőry bárót (Mikszáth Kálmán: Különös házasság). Rendezőként sok ötlettel, kitűnő játékmesteri adottságokkal állította színpadra a középfajú drámákat és operetteket.

A némafilm-korszaktól kezdve vezető színészként filmen is szerepelt Janovics Jenő kolozsvári filmvállalkozásának megindulásától. Kitűnő epizodista, nagy tehetségű karakterszínészként játszott a Kölcsönkért csecsemők (1914–15), a Havasi Magdolna (1915), Az egymillió fontos bankó (1916) és A császár katonái (1918) című filmekben is.

Lánya, Ihász Klári szintén színésznő volt, 1945-től a nagyváradi társulat tagja. 1957-ben megkapta a Román Népköztársaság érdemes művésze címet is. 1960-ig a Nagyváradi Állami Színház tagja volt, ott érte a halál 74 éves korában, 1960. július 24-én.

Fontosabb színházi szerepei

  • Miska (Szirmai Albert: Mágnás Miska)
  • Mercutio (Shekaspeare: Rómeó és Júlia)
  • Zsiga (Szigligeti Ede: Cigány)
  • Arnolphe (Molière: A nők iskolája)
  • Trahanache (Caragiale: Az elveszett levél)
  • Öreg Nagy (Bródy Sándor: A tanítónő)
  • Lichtenberg (Dendrino: Szálljon a dal)
  • Szilvai professzor (Szigligeti Ede: Liliomfi)


Filmszerepei

  • Cox és Box (1912, szkeccs)
  • Bernáték színházban mennek (1913, szkeccs)
  • Sárga csikó (1913) – őrmester
  • A tolonc (1914) – egy úr a Víg özvegy kávéházban – részlet itt
  • A falu rossza (1914)
  • A kölcsönkért csecsemők (1914) – Aladár
  • Leányfurfang (1915) – Sándor
  • Havasi Magdolna (1915) – Szentkalotay gróf
  • Gyöngyike hercegnő (1915, szkeccs)
  • A peleskei nótárius (1916)
  • A Dolovai nábob leánya (1916) – Szentirmay kapitány
  • A gyónás szentsége (1916)
  • Ártatlan vagyok! (1916) – Paul Rameau hadnagy
  • A szobalány (1916)
  • Az egymillió fontos bankó (1916)
  • Soha, többé... mindörökké! (1916)
  • A kétlelkű asszony (1917) – báró Szenttamásy Ferenc
  • A császár katonái (1918)
  • Tamás úrfi kalandjai (1918)
  • Az asszonybosszú (1919)
  • Lobogó vér (1919)
  • Sundal (1919)
  • Drakula halála (1921) – az álorvos segédje
  • Színház és Társaság divatrevü filmje (1924, szkeccs)
  • Gyanú (1944) – Gábor bácsi, vendég a presszóban
  • Az első (1944) – kereskedelmi igazgató
     

Kövessen minket a Facebookon is!