60 éve hunyt el Ihász Aladár kiskunfélegyházi születésű színész, rendező
A Színművészeti Akadémián 1907-ben kapott oklevelet, utána egy évig a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt, 1908-ban pedig Kolozsvárra szerződött., ahol első színpadi szerepeként Beyerlein Takarodó című drámájában debütált.
1916-ban tért vissza Budapestre a Magyar, később a Művész Színház társulatához. 1924–36 között Romániában, Kolozsvárott játszott. Számos darabot rendezett a Szegedi Szabadtéri Játékokon – többek között a János vitéz első előadását is –, de gyerekszíndarabot is írt, Árva kislány karácsonya címmel, amelyet a kolozsvári társulat mutatott be 1929-ben. Az 1940-es években a Fővárosi Operettszínház rendezője volt, 1947-ben tért vissza Nagyváradra. Kitűnő epizodista, nagy tehetségű karakterszínész volt.
Főbb szerepei közt alakította Baradlay Richárdot (Jókai: A kőszívű ember fiai); id. Nagy Istvánt (Bródy Sándor: Tanítónő); Dőry bárót (Mikszáth Kálmán: Különös házasság). Rendezőként sok ötlettel, kitűnő játékmesteri adottságokkal állította színpadra a középfajú drámákat és operetteket.
A némafilm-korszaktól kezdve vezető színészként filmen is szerepelt Janovics Jenő kolozsvári filmvállalkozásának megindulásától. Kitűnő epizodista, nagy tehetségű karakterszínészként játszott a Kölcsönkért csecsemők (1914–15), a Havasi Magdolna (1915), Az egymillió fontos bankó (1916) és A császár katonái (1918) című filmekben is.
Lánya, Ihász Klári szintén színésznő volt, 1945-től a nagyváradi társulat tagja. 1957-ben megkapta a Román Népköztársaság érdemes művésze címet is. 1960-ig a Nagyváradi Állami Színház tagja volt, ott érte a halál 74 éves korában, 1960. július 24-én.
Fontosabb színházi szerepei
- Miska (Szirmai Albert: Mágnás Miska)
- Mercutio (Shekaspeare: Rómeó és Júlia)
- Zsiga (Szigligeti Ede: Cigány)
- Arnolphe (Molière: A nők iskolája)
- Trahanache (Caragiale: Az elveszett levél)
- Öreg Nagy (Bródy Sándor: A tanítónő)
- Lichtenberg (Dendrino: Szálljon a dal)
- Szilvai professzor (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Filmszerepei
- Cox és Box (1912, szkeccs)
- Bernáték színházban mennek (1913, szkeccs)
- Sárga csikó (1913) – őrmester
- A tolonc (1914) – egy úr a Víg özvegy kávéházban – részlet itt
- A falu rossza (1914)
- A kölcsönkért csecsemők (1914) – Aladár
- Leányfurfang (1915) – Sándor
- Havasi Magdolna (1915) – Szentkalotay gróf
- Gyöngyike hercegnő (1915, szkeccs)
- A peleskei nótárius (1916)
- A Dolovai nábob leánya (1916) – Szentirmay kapitány
- A gyónás szentsége (1916)
- Ártatlan vagyok! (1916) – Paul Rameau hadnagy
- A szobalány (1916)
- Az egymillió fontos bankó (1916)
- Soha, többé... mindörökké! (1916)
- A kétlelkű asszony (1917) – báró Szenttamásy Ferenc
- A császár katonái (1918)
- Tamás úrfi kalandjai (1918)
- Az asszonybosszú (1919)
- Lobogó vér (1919)
- Sundal (1919)
- Drakula halála (1921) – az álorvos segédje
- Színház és Társaság divatrevü filmje (1924, szkeccs)
- Gyanú (1944) – Gábor bácsi, vendég a presszóban
- Az első (1944) – kereskedelmi igazgató
