Hirdetés
Gazdaság 2020. június 30. 16:00

Későn jött az eső, a felhőszakadások nem tettek jót a növényeknek

Későn jött az eső, a felhőszakadások nem tettek jót a növényeknek
Az elmúlt egy hónapban 110–130 milliméter csapadék hullott Bács-Kiskun megyében. Ez az ilyenkor megszokott átlag duplája. Bár pótolta az aszály miatt a földből hiányzó vizet, de például a beérett meggynek és a gabonának nem tett jót.

Medárd napja óta gyakori az esőzés, a felhőszakadás Bács-Kiskun megyében. A megyei agrárkamara elnöke, Gáspár Ferenc a baon.hu kérdésére elmondta: a csapadékmennyiségeket vizsgálva látszik, hogy megyénkben eltérő mennyiségben és intenzitással hullott a csapadék. A téli hómentes időszakot egy száraz tavaszi periódus követte. Áprilisban és májusban a levegő hőmérséklete is magasabb volt az átlagnál. A talajok kiszáradtak, nedvességtartalmuk a legfelső, 20 centiméteres rétegben 30–35 százalékos telítettséget mutattak.

– A Medárd óta lehullott 110–130 milliméter csapadék hatására a talajok részben feltöltődtek, azonban ekkora csapadékmennyiség mellett is jelenleg még 80–85 százalékos a telítettség. Ez utóbbi is bizonyítja, hogy tavasszal mennyire ki voltak száradva a talajok. Természetesen ennek káros hatása a megye különböző régióiban eltérő módon jelentkezett. A homokhátságon a száraz, csapadékmentes időszak súlyosabb károkat okozott a növényekben. Problémát okozott a lehulló csapadék intenzitása is – mondta Gáspár Ferenc, aki ­felidézte: voltak olyan területek, ahol egy óra alatt 40–60 milliméter eső esett. Ekkora mennyiségű vizet főleg a kötött talajok nem tudtak befogadni. A növények szempontjából a legideálisabb egyébként, ha óránként körülbelül öt milliméter csapadék esik. A nagy intenzitású csapadék káros mellékhatásaként néhol jég is hullott.

Gáspár Ferenc elmondta, az elmúlt hetek csapadékos időjárása a tavaszi vetésű növényeknek kedvezett legjobban. A kukorica tekintetében a száraz időjárás hatására sok gazda a rövidebb tenyészidejű, szárazságtűrő hibrideket részesítette előnybe. A vetés után a csapadékhiány szempontjából gondot okozott, hogy a preemergens gyomirtó szerek nem tudták kifejteni hatásukat. A növényvédelmet a szeles időjárás miatt nagyon nehezen lehetett megszervezni. A napraforgó és a szója esetében jelentős a gyomosodás – mondta az elnök –, mert a növényvédelmet nem sikerült az optimális időben elvégezni. A kelés szempontjából további gondot okozott a jelentős madárkár.

Az őszi árpa esetében megfigyelhető a kényszerérés, a szárazság következtében a kalászképződés gyengébb. A kalászok jellemzően rövidebbek, a szemek kisebbek az átlagoshoz képest, illetve sok az üres szem. A termésátlagok között a megyén belül jelentős eltéréseket lehetett tapasztalni. A termés átlagosan 30–40 százalékkal lesz alacsonyabb, mint tavaly. Több táblában a növény megdőlt, és elkezdett gyomosodni – sorolta Gáspár Ferenc.

A március-áprilisi aszályos időjárás az őszi búzát sem kímélte. Az aszálykár azokat a termelőket érintette kevésbé, akik megfelelő előveteményt választottak a búzának, illetve figyelembe vették a búzának a tápanyagigényét. A rövid tenyészidejű búzáknál, ahol a növény már a teljes érés fázisában van, nagyobb a károsodás, a szemek nem eléggé teltek. A hosszabb tenyészidejű búzáknál a szemeknek még van ideje telítődni, de a minőség várhatóan itt is gyengébb lesz. A minőség romlása mellett a gombás betegségek is megjelenhetnek, például a korompenész és a fuzárium. A rozs jól tűri az aszályt, viszont abban az időszakban, amikor legnagyobb a növény vízigénye, (március-április) nem esett megfelelő mennyiségű csapadék, ami megviselte a vetést. A rozs idei termésátlagai elmaradnak az előző évekétől, ugyanis ezt a gabonát általában a rossz minőségű homoktalajokba vetik.

Az őszi káposztarepce esetében általánosan elmondható, hogy alacsonyabb a növénymagasság, látható a becőképződés idején jelentkező csapadékmentes, száraz időjárás. Kevesebb becő található, amik rövidebbek, vékonyabbak az átlagosnál, megfigyelések szerint ritkábban ülnek a szemek, hiányosak, nem teltek. Az aszály mellett a legyengült növényeket a gomba és rovarkártevők tovább gyengítették. A júniusi csapadék hatására az állomány itt is elkezdett gyomosodni, a viharok pedig elfektették az állományt.

– A termelők jelzései alapján a Bácskában megkezdték az őszi árpa betakarítását. Az eddigi terméseredmények hektáronként 5,5–7 tonna között mozogtak, de mivel még minimális területről került le a mag, a terméseredményekről egyelőre nem tudunk komolyabb következtetéseket levonni – mondta Gáspár Ferenc.


Barta Zsolt

Fotó: Bús Csaba

 

Kövessen minket a Facebookon is!