Egyre több állatbetegség terjedhet át emberekre
A következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot, és károsítjuk az ökológiai rendszereket – mondta Inger Andersen, az UNEP vezetője. A jelentés szerint mindehhez a hús iránti kereslet növekedése, az urbanizáció és a klímaváltozás is hozzájárul.
A kutatók szerint az új típusú koronavírus (Sars-Cov-2) okozta COVID-19 betegség csak egy újabb példája a zoonózisoknak, azaz az állatról emberre terjedő betegségeknek. A Sars-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonló történt az ebola, a MERS és az első SARS esetében is, utóbbi szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át az emberre 2003-ban.
– Míg világszerte sokakat meglepett a COVID-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk, nem ért készületlenül. Nagyon is előrelátható volt ez a pandémia – mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket.
A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati proteinek iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrejátszik az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.
Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység "lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól" – mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.
Delia Randolph példaként az ebolát említette, amely korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen, és a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez azonban mára megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a helyi népsűrűség miatt.
A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.
A kutatók mindemellett felhívták a figyelmet, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a COVID-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél "csak a tüneteket kezelnék, és nem az alapvető okokat" – mondta Randolph.
Fotó: Hector Retamal – AFP
