Külön ünnepnapot szeretnének a nevelőszülők
Az SOS Gyermekfalvak felmérésében arra volt kíváncsi, milyen a nevelőszülők kapcsolata a nevelt gyerekekhez, milyen nehézségeket tartogat számukra ez a szakma, szerintük mivel lehetne motiválni a munkavállalókat, hogy ezt a hivatást válasszák.
Az online kérdőívet 278 válaszadó töltötte ki, ami az országban dolgozó összes nevelőszülő 5,3 %-át teszi ki. Szinte az összes válaszadónak volt olyan nevelt gyermeke, akit úgy szeretett, mintha a vér szerinti gyermeke lenne. A megkérdezett nevelőszülők 65 %-a elgondolkodott már azon is, hogy örökbe fogadja az egyik nevelt gyerekét, 9 %-uk meg is tette.
Előfordul, hogy a néhány évig nevelőszülőnél élő gyermek örökbefogadó szülőkhöz kerül, ahogy az is, hogy a nevelt gyerek visszakerül a vér szerinti szüleihez, mert a család életkörülményei rendeződtek. Minden második nevelőszülőnek van tapasztalata ezzel kapcsolatosan. Az örökbeadás két kivételtől eltekintve egytől egyig megviselte a nevelőszülőket, a hazagondozás ennél kisebb arányban volt fájdalmas számukra (82 %).
A nevelőszülők alig több mint fele kapott csak segítséget az elválás okozta veszteség feldolgozásához. A munkáltató nevelőszülői szervezet támogatására örökbeadás esetén 66 %-uk, hazagondozás esetén 59 %-uk számíthatott, de leginkább a család segített nekik ebben a nehéz helyzetben. Pszichológustól minden ötödik nevelőszülő kapott segítséget az örökbeadásnál és minden hetedik a hazagondozásnál.
– Sokan azt hiszik, hogy a nevelőszülő örökbe fogadja a nevelt gyereket, miközben csak ideiglenesen gondoskodik a rábízott gyermekről. Ez azt is jelenti, hogy fel kell készülnie az elválásra. Úgy kell szeretnie, hogy közben bármikor el tudja engedni – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
Az alapítvány arra is kíváncsi volt, mit élnek meg nehézségnek a nevelőszülők ebben a szakmában, és szerintük mitől választanák többen ezt a pályát. A válaszadók 56 %-a jelezte, hogy a legnehezebb számukra a gyerekek után járó, a gyerekre fordítandó pénzből fedezni a kiadásokat, minden második nevelőszülő szerint pedig a nevelőszülők fizetése is alacsony. A harmadik nehézség számukra a gyerekek megóvása a megbélyegzéstől (36,3 %), a vér szerinti szülővel való kapcsolattartás (35,3 %), illetve hogy nem tudni, az érkező gyerek milyen traumát hoz magával (30,6 %). A környezet negatív hozzáállását minden negyedik nevelőszülő találta problémásnak.
Az országban működő 5000 nevelőszülő mellé még sok ezerre lenne szükség, hogy a nagyobb gyermekotthonok felszámolhatóak legyenek. Fontos kérdés, mi motiválná a munkavállalókat, hogy ezt a szakmát válasszák. A megkérdezett nevelőszülők szerint leginkább azzal lehetne ösztönözni, hogy többen válasszák ezt a hivatást, ha magasabb fizetés járna vele (83 %), béren kívüli juttatásokra lennének jogosultak (60 %), több szabadságot (60 %), több szakmai támogatást (30 %), több pszichológiai segítséget és több képzést kapnának (19-19 %). A gyereklétszám csökkentését csak 5 % javasolta.
A felmérésben a megkérdezett nevelőszülők 70 %-a nyilatkozta, hogy örülne annak, ha a nevelőszülőknek is lenne egy hivatalos, elismert napja.
Az SOS Gyermekfalvak jelenleg is nevelőszülőket keres Kecskeméten, Kőszegen, Orosházán és a települések 60 kilométeres körzetében, valamint Budapesten és Pest megyében.
