Helyi hírek 2014. szeptember 20. 17:05 Forrás: Petőfi Népe

Községi zárlat Jászszentlászlón

Községi zárlat Jászszentlászlón
Községi zárlatot rendeltek el a közelmúltban méhek nyúlós költésrothadása miatt Jászszentlászlón. A betegség emberre nem, a méhekre annál inkább veszélyes - tájékoztatta a Petőfi Népét dr. Vidéki Zsolt, járási főállatorvos.








Megtudtuk, a méhek egyik legveszélyesebb betegségének továbbterjedését az érintett méhcsaládok elégetésével akadályozzák meg. A községi zárlat Jászszentlászló Kalmárföld - Kalmárerdő határút, a Csongrád megyével közös határ, Csengelei út-Félegyházi út, Bodoglári út, és a Móricgáti út által határolt területre vonatkozik. Ha az említett terület méhészeteiben a betegségre fény derül, és a fertőzöttség meghaladja a méhállomány ötven százalékát, akkor a teljes állományt el kell pusztítani. Így akár egy élet munkája is kárba veszhet – nyilatkozta lapunknak Huszka Zsolt, méhész. Ugyanakkor azt is elmondta, az érintett méhészetek ilyen esetekben állami kártérítést kapnak. Nyáron egyébként több mint száz településen volt hasonló községi zárlat.

A nyúlós költésrothadás olyan fertőzés, ami spórával szaporodik. A betegség miatt legyengült méhcsaládok a szigorú hazai jogszabályok szerint gyógyszerrel nem kezelhetők. A spórák ugyanis különösen ellenállók, ezért célszerűbb a megsemmisítésük – nyilatkozta a Petőfi Népének Huszka Zsolt. A kiskunfélegyházi méhésztől azt is megtudtuk, az állami kártalanításnak komoly feltételei vannak. A méhészeknek ugyanis rendszeres bejelentési kötelezettségük van, egészségügyi kiskönyvet kell vezetniük, és ami a legfontosabb, hogy a feltárt betegséget mihamarabb be kell jelenteniük. A méhész ellenkező esetben kizárhatja magát a kártalanítási rendszerből. A szakember hangsúlyozta: a nyúlós költésrothadás elsősorban elhanyagolt méhészetekben üti fel a fejét, amikor a méhész technológiai hibát vét és fertőzött eszközeivel átviszi a betegséget egyik családról a másikra. Ugyanakkor, ha a méhek nem jutnak elegendő élelemhez, rablással is megfertőzhetik egymást.

A hazai jogszabályok azt is előírják, zárolt területen az állomány megsemmisítése után kötelező a terület fertőtlenítése, illetve az innen származó mézet – amit betegség megállapítása előtti hatvan napon belül pörgettek – csak ipari célra lehet értékesíteni. Mindazonáltal a községi zárlat területéről csak külön engedéllyel lehet a méheket elszállítani. Huszka Zsolt szerint, nagyon nagy a méhészek felelőssége. Mert, ha nem kellő odafigyeléssel végzik a munkájukat, másoknak is kárt okozhatnak, a legerősebb méhcsaládok is megfertőződhetnek. Végezetül azt is hozzátette: a méhészeknek tavasszal és ősszel kötelezően meg kell vizsgáltatniuk méheiket a méhügyi felelőssel, aki a vizsgálat eredményét jelenti a hatósági állatorvosnak. Az állatorvos pedig csak az egészséges méhcsaládok után adja ki a méz eladáshoz és a méhek szállításához szükséges engedélyeket.

Fotó: illusztráció

 

Kövessen minket a Facebookon is!