Ötven éve végeztek esztergályosként
– Mi lányok, nem igazán tudtuk mivel is jár, hogy az esztergályos szakirányt választottuk az általános iskolai tanulmányaink után. Elég hamar rájöttünk, hogy ez a profil nem igazán nőies, de ki merem jelenteni, hogy ennek ellenére becsülettel helyt állt mindnyájunk. A fiúk gyakran segítettek egy-egy nehezebb feladat megoldásában, ami természetesen nem maradt viszonzás nélkül. Az életünk legszebb időszakát éltük meg együtt, amelyből nem hiányozhatott a szerelem és a huncutság sem. Csupán hárman maradtak a pályán, akik közül az egyik, Dobákné Franciska. Fekete Ferenc és Palásti Sándor mellett Franciska is több évtizedig a szakmában dolgozott. A többiek közül kikerültek pedagógusok, óvónők és vállalkozók is. Öt évente rendszeresen megtartjuk a találkozónkat, de nem feledkezünk meg egymásról az év többi napján sem. Már alig várjuk, hogy mikor szervezhetjük a következő összejövetelt.
A késő éjszakába nyúló mulatozás során volt közös éneklés, táncolás és egy nagy, ötvenes gyertyával és tűzijátékkal díszített torta is, ami fölött újra felelevenedtek a fiatalság élményei és csintalanságai.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton