Nehéz évük van a gabonatermelőknek
A korábbiaknál is komolyabb kihívás elé állította ebben az évben az időjárás a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdákat – írta az Agrotrend a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva. A legnagyobb gondot legutóbb a keleti országrészből jelentették a termelők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei szerint a július eleje óta lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt mintegy 10 ezer hektáron van belvíz, további 20-30 ezer hektár pedig olyannyira átnedvesedett, hogy nem tudnak a munkagépekkel rámenni a termelők.
Viharkárok
A kényszerű leállások miatt a megszokotthoz képest később érhet véget a betakarítás, van olyan megye, ahol augusztus elejére tolódik az őszi vetésű növények betakarítása. A sok eső mellett a viharok is jelentős károkat okoztak, a szél több helyen lefektette a gabonát. Emiatt – a távirati iroda szerint – máig számos kárbejelentés érkezett a kárenyhítési rendszerbe és a biztosítók felé is.
A szélsőséges időjárás ugyanakkor az egész évet végigkíséri. Míg a múlt év végén az őszi vetés 70 százaléka kifejezetten jó állapotban volt, az enyhe tél és a száraz tavasz sokat ártott a növényeknek.
Átlag alatt az őszi termés
A mintegy tíz hétig tartó aszályt legjobban az őszi káposztarepce sínylette meg, a várható terméseredményeken pedig már a május végén érkezett csapadék sem segített. A kedvezőtlen feltételek miatt a múlt évben még ígéretesnek tűnő őszi vetések termésátlaga is az átlag alatt van. Az aratási koordinációs bizottság legutóbbi ülésén elhangzottak szerint a terméshozamok a korábbi évek átlagánál 6-15 százalékkal lehetnek alacsonyabbak.
A nyári betakarítású szántóföldi növényekből az előzetes becslések szerint mintegy hétmillió tonna kerülhet a magtárakba idén. Legutóbb Jász-Nagykun, valamint Tolna megyéből érkeztek hírek, eszerint a legjobb esetben is csak közepes lesz az idei termés. Tolnában az előző évekhez képest 10 százalékkal kevesebb őszi búza teremhet ebben az évben. Az 5,9 tonnás hektáronkénti termésátlag ugyan egy kissé meghaladja az előzetes becsléseket, de elmarad az előző években tapasztalt szinttől. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennél is szerényebb terméseredményekről érkeztek jelentések. Az eddig betakarított mennyiség alapján egy hektárról mindössze 4,78 tonnát sikerült learatniuk a gazdáknak.
Az árak kedvezők lehetnek
Bár a várható termésmennyiség miatt nem sok okuk van az optimizmusra a gazdálkodóknak, az árak alakulása szerencsére a termelőknek kedvez. A világpiacon a rövid ideig tartó áresést ismét drágulás követte, ahogyan a hazai felvásárlási árak is emelkedtek az elmúlt hetekben.
A Tallage francia piacelemző vállalat júliusi jelentése szerint a nyár eleji esőzések hatására a jobb hozamok reményében június közepén csökkent a búza világpiaci ára az Európai Unióban és a Fekete-tenger térségében. Ez a trend azonban gyorsan megfordult, mivel a csapadék –különösen Európa nyugati és Oroszország déli részén – nem javított érdemben a termésvárakozásokon. A NAIK AKI jelentése szerint az orosz malmi búza az elmúlt hetekben hét dollárral drágult, míg a franciaországi termény ára négy dollárral nőtt.
.jpg)
Fotó: pixabay.com
Gombabetegség: romlik a minőség, nő a veszteség
Ennél is jelentősebb volt a drágulás itthon. A júniusi árakhoz képest a malmi búza ára kilenc százalékkal volt magasabb július közepén, megközelítve az 57 ezer forintot. A takarmánybúza 51,5 ezer forintos tonnánkénti áron forgott ugyanekkor. A szakemberek szerint a termelőknek kifizetett tényleges árat a minőség is nagyban befolyásolja. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt elszaporodott gombabetegségek a minőségre is negatívan hatnak.
