Kecskeméten vettek végső búcsút Gubcsi Attila festőművésztől

A kiskunfélegyházi születésű képzőművésztől július 31-én a kecskeméti temetőben vettek végső búcsút családtagjai, ismerői, tisztelői és művészbarátai. A 66 évesen elhunyt művész alkotásait rangos kiállításokon ismerhették meg a félegyháziak. Legutóbb a városi könyvtárban volt tárlata Az Élet Mű címmel. A tárlatot testvére, dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke ajánlotta a tárlatlátogatók figyelmébe.

Gubcsi Attila festőművész, grafikus művész 1954. március 4-én született Kiskunfélegyházán. 1977-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Iván Szilárd tanítványa volt. Ekkor lett tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Kaposváron, majd Szegeden élt. 1980-1982 között. A szegedi Móra Ferenc Múzeum megbízásából részt vett Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című körképének helyreállításában. 1977 óta rendszeresen szerepelt csoportos tárlatokon (Kaposvár, Budapest, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét). 26 magyarországi egyéni kiállítása mellett önálló tárlata volt Bécsben, Brüsszelben és Münchenben is.

1988 óta Kecskeméten élt. Az alföldi festőiskola hagyományát folytatta. Festményei, grafikái felajánlásával az elmúlt évtizedben A Magyar Művészetért Díj ezüstszponzora, mecénása.

Gubcsi Attila műveinek legfőbb témáit a békés táj, a gyönyörű nő és a méltósággal viselt szegénység adja: az alföldi táj, a folyók, tavak párával átitatott világa, a homályból kitörés örök képe; a női szépségben és szellemben rejlő átvitt és tényleges testi mítosz; és a leszakítottak sorsa iránti született érzékenység – hozzáfűzve az arcok nyomorban is tiszta elszántságával, hogy ők nem leszakadtak, hanem őket le- és kiszakították, vagy tennék, ha tehetnék. Ennek legszebb képe a festő emblematikus alkotása, a „Mennyi is?”, amely híressé vált itthon és külföldön is.

Kövessen minket a Facebookon is!