Kultúra 2020. augusztus 10. 08:00

Nagyon gazdag ember vagyok: nekem itthonom és otthonom is van

Nagyon gazdag ember vagyok: nekem itthonom és otthonom is van
Kátai Tibor 2010. június 29-én, délután 4 órakor érkezett Nagykikindáról Kiskunfélegyházára egy piros autóval, hogy ezek után itt éljen. Pontosan emlékszik a napra, és az örömre, hogy ide jöhet. Nagyszüleitől sokat hallott Magyarországról, így – ahogy ő fogalmaz –, úgy érkezett hozzánk, mintha a mennyországba jönne.

A kikindai tanároknak is nagyon sokat köszönhet, hiszen asztal alatt tanították a magyar történelmet. Fent volt a jugoszláv könyv, az ölükben a magyar történelemkönyv, és ha valaki bejött az osztályterembe, csak előre dőltek, hogy ne lássák, mi van a pad alatt. Kikindán ilyen tanárok voltak.



Az érkezés óta 10 év telt el. Idén augusztus 19-én, szerdán Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete Kátai Tibor néptáncoktató, koreográfusnak a „Kiskunfélegyháza Város Művészeti Tevékenységéért” kitüntető díjat adományozza. Erre egyáltalán nem számított, a Félegyházi Közlöny hasábjain látta meg egyik ismerőse, hogy városi kitüntetésben részesül. Ekkor gratulált neki, Tibor így értesült az elismerésről.



– 2005-ben jártam először Félegyházán a kikindai táncegyüttessel, akkor ismerkedtem meg Kasza Ákossal és Csonka Szilviával, a Félegyházi Táncszínház vezetőivel. A beszélgetések során kiderült, hogy a rendezés mindkettőnk szenvedélye, így Ákossal barátok lettünk. A következő évben kért fel Kasza Ákos, hogy a Nimród vére című darabot közösen rendezzük. Monumentális előadás készülődött. Ez volt az első, hogy Kikinda és Félegyháza is munkát adott – emlékszik vissza Tibor.


Fotó: Mészáros András

Ettől kezdve évente minimum két hónapot itt töltött, aktívan részt vett a táncszínház életében. Párhuzamosan dolgozott Kikindán, a művelődési egyesületben, ahol néptáncegyüttesek munkáját koordinálta, viseleteket tartott rendben, utazásokat szervezett, illetve Félegyházán a táncszínház életének is egyre tevékenyebb részese lett. 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagjává választották a magyar kultúra határon túli ápolásáért. A díjra a helyi református közösség gondnoka, Tóth István és neje, Tóth Júlia tanítónő terjesztették fel.




Kasza Ákos tragikus halála után a táncszínház vezetőségének felkérésére költözött Kiskunfélegyházára 2010-ben. Azóta a Félegyházi Táncszínház tánckarának művészeti vezetője, a Padkaporos Táncegyüttes művészeti vezetője, a kunszállási Csűrcsavaró Néptáncegyüttes művészeti vezetője, a Constantinum óraadója, tánctanára, a jászszentlászlói általános iskola néptáncszakkörének vezetője, a félegyházi Szakmaközi Művelődési Ház művészeti munkatársa és még sorolhatnánk a feladatokat, amelyek betöltik a mindennapjait. Állítása szerint ez az élete, a sok-sok gyermeket, akiket tanít, a sajátjaként szereti.



– Nem tudok majd nyugdíjba vonulni. Én a színpadról fogok a koporsóba pottyanni – teszi hozzá nevetve.

Félegyháza egyfajta fegyelmet is adott Kátai Tibornak a tanulás tekintetében. Ez elmúlt években megszerezte az érettségit, a C kategóriás táncoktatói képesítést és jelenleg egyetemre jár. Ez mind az elmúlt 10 év hozadéka.



Fotó: Mészáros András

Ha nem néptáncot oktatna, akkor asztronauta vagy kertész lenne. Kívánságai között szerepel, hogy eljusson Egyiptomba, Indiába. Szeretné látni Párizst, Londont és New Yorkot. Nem tervez. Az nem lenne rá jellemző. Majd jön, ha jönnie kell.




Z. A.
 

Kövessen minket a Facebookon is!