Akik bátrak és hősök voltak
Program:
Első szekció:
Nyitó előadás: Hajagos Csaba: A Magyar Patrióták Közösségének átfogó projektje
10:20-10:40 Dr. Raffay Ernő (Magyarságkutató Intézet): Trianon és a szabadkőművesség
10:40-11:00 Vincze Gábor (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Emlékpont,): A román megszállók által elkövetett tömeggyilkosságok 1919. tavaszán-nyarán Kelet-Magyarországon
11:00-11:20 Dr. Dévavári Zoltán (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): A Délvidék szerb birtokbavétele – A magyar közigazgatás és intézményrendszer felszámolása (1918. október – 1920. június)
Kávészünet, szendvicsebéd
Második szekció
Szekcióvezető: Vincze Gábor (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Emlékpont)
12:10-12:30 Babucs Zoltán (Magyarságkutató Intézet): Az erdélyi bevonulás és a délvidéki hadműveletek
12:30-12:50 Domonkos László (A RETÖRKI külsős munkatársa): A Rongyos Gárda rendkívüli szerepe a magyar fegyveres ellenállásban
12:50-13:10 Boros László (Kárpátalja, a PPKE-BTK doktorandusza): Munkács lakossága és a vízkereszti csata
Zárszó
A konferencián történő részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet az érdeklődők a [email protected] e-mail címen tehetnek meg szeptember 3-án éjféig.
Akik bátrak és hősök voltak
A feledésre ítélt hazafiak ellenállása 1919-1939
Az elhallgatott történelem feltárásáról szól a Patrióták szeptember 2-án induló, Akik bátrak és hősök voltak című programsorozata, amelynek fókuszában a Rongyos Gárda és az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés áll. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezendő tudományos konferenciákkal kísért ingyenes szabadtéri vándorkiállítás, Trianon 100. évfordulója alkalmából, a diktátummal szembeni társadalmi önszerveződéseket mutatja be Kecskeméten, Budapesten és a felkelők által megmentett Sopronban.
1919–1920-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatására tovább fokozódtak, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. A felkelők önfeláldozásának döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni országcsonkítás nem öltött még kegyetlenebb méreteket, Magyarország meg tudta őrizni Sopron városát és környékét.
A Patrióták által szervezett trianoni emlékévhez kapcsolódó programsorozat egyik kiemelt vezérfonala, hogy bemutassa a korabeli civil nemzeti ellenállás legmeghatározóbb fejezetét, a nyugat-magyarországi felkelésben harcoló Rongyos Gárda osztrák megszállókkal szemben vívott bravúros nemzetmentő akcióit.
Az elmúlt száz évben politikai megfontolásból elhallgatott Rongyos Gárda történetének bemutatása a történettudomány és a magyar emlékezetpolitika nagy adóssága. A korabeli hősök és egész települések ellenállása példaértékű mindannyiunk számára, mindennek megismerése pedig erősíti a magyar összetartozás gondolatát, a cselekvő hazaszeretetet és a hazáért tenni akarás gyakorlatát – hangsúlyozta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megrendezendő program központi eleme a greenbox, és a vizuális tartalombemutatás eszközeit alkalmazó monumentális installáció három szabadtéri helyszínen: Kecskeméten (szeptember 2-8.), Budapesten (szeptember 10-16.) és Sopronban (szeptember 18-24.). A ingyenes kiállításokon az eddig nem ismert fotók és vizuális tartalmak segítségével, a látogatok a részévé válhatnak azoknak a civil kezdeményezésből alakult csapatoknak, akikre 1921-ben nemcsak Európa, hanem az egész világ felkapta a fejét.
A Hajagos Csaba történész-kurátor által gondozott kiállításhoz honlap és mobilapplikáció is készül, melyekkel a Patrióták a közoktatás számára is elérhetővé teszik a Trianonnal szembeni nemzeti ellenállások történetét, elősegítve, hogy minél szélesebb körben megismerjék a nemzetmentő hősök életútját és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket.
A program keretében a tudományos eszmecserére is lehetőséget teremt a Magyar Patrióták Közössége, hiszen két helyszínen (Kecskemét, Budapest) 1-1 napos tudományos konferenciát rendeznek a témában, amely diskurzus – egy-egy az utókor számára is elérhető – tanulmánykötet megjelenésével zárul.
A szabadtéri kiállítási installációt szeptember 2-ától 8-áig a kecskeméti Deák Ferenc téren, szeptember 10-étől 16-áig a főváros XVI. kerületében található Reformátorok terén, majd szeptember 18-ától 24-éig a soproni Várkerületen, a Mária-oszlopnál tekinthetik meg az érdeklődők minden nap 8-tól 20 óráig.
