Szijjártó Péter szerint a magyar vállalatok most megerősödhetnek a nemzetközi piacokon
– Az úgynevezett HIPA Versenyképesség-növelő támogatási program keretében elnyert támogatási összegről szóló okiratot adta ma át a kiskunfélegyházi sütőipari vállalat tulajdonosának, de rajtuk kívül több tucatnyi cég részesült hasonló kormányzati segítségben a térségben. Az eseményen arra is utalt, hogy a kormány stratégiai partnereinek tekinti a gazdaság talpra állításában azokat a vállalatokat, amelyek az elbocsátás helyett a fejlesztést választják. Ez akár további támogatásokat is jelenthet?
– A HIPA-pályázat szerintem nagyszerű dolog, és arra is rámutat, hogy az ország középső része nagy részt vállal a magyar gazdaság újraindításából: 42 vállalat gondolta úgy ebben a térségben, hogy inkább beruház, mint leépít. Személyes megbeszélésünk során további támogatási lehetőségekre is felhívtam a cégvezetők figyelmét. Az elmúlt hét péntektől a képzési támogatások rendszere is a Külügyminisztériumhoz tartozik. S mivel a Félegyházi Pékség esetében egy új technológia megvásárlásáról és beüzemeléséről van szó, élni tudnak ezzel, a fejenként 4000 euró támogatást jelentő lehetőséggel is.
– Mit emelne ki a meglévő és a jövőre tervezett gazdaságélénkítő intézkedések közül, és milyen hatást remél ezektől?
– Elindítottuk annak a gazdaságélénkítő és versenyképesség-növelő támogatásnak a második ütemét, amiből a Félegyházi Pékség is támogatásban részesült. Ezúttal azonban nincs felső korlát, tehát nagyberuházásokat is tudunk belőle finanszírozni. Így jelenleg több mint 100 milliárd forintnyi, kifejezetten nagyvállalati beruházásról tárgyalunk. Emellett a magyar cégek exporttevékenységét támogatjuk azzal, hogy a külpiaci törekvéseikhez vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hitelt nyújtunk. Ez azért is fontos, mert az export nagymértékben determinálja a magyar gazdaság teljesítményét. Jelentős lépéselőnyt hozhat, ha állami támogatással erősítjük a magyar cégeket és így új piacokat tudnak szerezni most, amikor mindenki nehéz helyzetben van. Továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk a munkahelyteremtő támogatásokra, és azt tűztük célul, hogy Magyarországon legyen egész Európa egyik legalacsonyabb munkát terhelő adórendszere.
– Kiskunfélegyházán különösen hátrányosan érintették a világjárvány hatásai a főként exportra dolgozó élelmiszeripari vállalatokat és a személyszállításra szakosodott cégeket. Ezeknek a területeknek a képviselői bízhatnak-e valamiféle támogatásban, ellentételezésben?
– Az élelmiszeripar termelési értéke 10 százalékkal nőtt tavaly Magyarországon, és elérte a 3500 milliárd forintot. Ezt a kiemelkedően szép eredményt nagyon kevés ágazat tudta megismételni, de az élelmiszeripar képes volt rá. Úgy tűnik, hogy ez a gazdasági szegmens a legnehezebb időszakban is helyt tud állni, és visszaigazolja stratégiánk helyességét, miszerint az élelmiszeriparban az önellátásra törekedjünk. Emellett viszont a nemzetközi piacok meghódítása is fontos. Ennek segítésére 25 milliárd forintnyi pályázati keretet nyitottunk meg azon cégek számára, amelyeknek a külpiaci érvényesülés miatt kell költségekkel számolniuk. A promóciótól a vásárokon való részvételen át az adott ország területén képviselet létrehozásáig mindent tudunk finanszírozni ebből a keretből. A magyar élelmiszeripari export nagy előnye a GMO-mentesség, amit az alaptörvény rögzít. Erre való koncentrálással az egyre szofisztikáltabb igényeket támasztó élelmiszerpiacon – főleg az olyan csúcson lévő termékekkel, mint ami a félegyházi Integrál Zrt.-t jellemzi – tudunk előre menni. Ami a személyszállítást illeti, sajnos az emberek mobilitását visszafogta a vírus, ami miatt az ágazat meglehetősen nehéz helyzetbe került. A kormány a MÁV és a Volán működésének racionalizálásával és a párhuzamosságok kiszűrésével olyan működési környezetet próbál megteremteni, ami hosszútávon a visszakapaszkodás lehetőségét nyújthatja ezeknek a cégeknek.
– A világjárvány második hulláma mennyiben lesz hasonló és mennyiben lesz más a korlátozások tekintetében, mint a tavaszi vírushelyzet idején? Milyen kedvezőtlen hatásokkal érdemes számolnia a félegyházi cégeknek rövid és hosszú távon?
– A korlátozó intézkedések azért léptek életbe a határoknál, mert szeretnénk a szigorú intézkedések meghozatalát – például az iskolák és a gazdaság működésének korlátozását – elkerülni a határokon belül. Azok a szektorok mindenképpen szerencsésebb helyzetben vannak, ahol lehetséges az átállás a digitális technológiára. Hogy ezt minél többen megtehessék, úgy változtattuk meg a digitális fejlesztések támogatását célzó beruházásösztönzési rendszerünket, hogy a pénzügyi támogatásnak nem előfeltétele új munkahelyek létrehozása, elegendő a technológiai fejlesztés és a munkahelymegőrzés. Ami pedig a korlátozásokat illeti, ez egy mozgó rendszer. Az intézkedéseket – legyen szó szigorításról, vagy enyhítésről – annak tükrében vezetjük be, ahogy azt a számok alakulása indokolja.
– Az első félév 14 százalékos gazdasági visszaesésének tükrében hogyan látja az ország gazdasági helyzetét?
– A válság előtt Európa leggyorsabban növekedő gazdasága volt a miénk, aminek az „ütésállóságáért” sokat tettünk az utóbbi 10 évben. Enélkül most nagy bajban lennénk. Mivel a magyar gazdaságot kifejezetten erős pozícióban érte a válság, valamivel jobban tudtunk reagálni is, mint számos más ország. A kormány azt a célt tűzte maga elé, hogy nem veszhet el egyetlen munkahely sem. Ha az emberek dolgozni tudnak, a gazdaság pedig mozgásban marad, át tudjuk vészelni ezt a nehéz időszakot. Ezért az új munkahelyek létrehozására és a meglévők megőrzésére koncentrálunk. Csak a HIPA-programban 904 vállalat összesen 424 milliárd forintnyi beruházás jelentett be. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar gazdaság életerős állapotban van. Ezek a beruházások várhatóan még az idén befejeződnek, és a fejlesztések már a jövő év gazdasági számaiban éreztetik hatásukat.
– Mit prognosztizál a második félévre?
– A gazdasági visszaesés nem elkerülhető. Miénk a világ 10. legnyitottabb gazdasága, tehát semmilyen módon nem tudjuk függetleníteni magunkat a környezetünktől. A kitűzött célunk az, hogy az Európai Unióban nálunk legyen a legkisebb visszaesés.
– A Covid-járvány második hullámának világméretű erősödése befolyásolja-e az Ön közismerten intenzív diplomáciai tevékenységét?
– A diplomáciai tevékenységben is megnehezítik, vagy ellehetetlenítik a körülmények a személyes kapcsolattartást. Bár a videokonferenciák hatékonynak tűnnek, de valójában nem sokat érnek személyes kontaktus nélkül, és ez a külügyi munkára még inkább igaz. Mi a külpolitika mellett külgazdasággal is foglalkozunk, és a jelenlegi helyzetben rendkívüli lehetőség rejlenek. A magyar vállalatok most számos szektorban nemzetközi piacokat szerezhetnek meg, vagy növelhetik jelenlétüket. Viszont ez állami segítség nélkül nem megy, és a diplomáciai tevékenység is sokat segíthet. Ezért én a józan ész határáig és az egészség védelmének tiszteletben tartásával a személyes jelenlétre törekszem.
Tóth Timea
Fotó: Fantoly Márton
