Kritikus helyzetben a Kárpát-medence klímabiztonsága
Előadásában elmondta: – A környezetbiztonság olyan állapot, amikor a társadalmi eredetű és a környezetre károsan ható események, illetve a műszaki eredetű katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét megfelelő intézkedésekkel minimumra csökkentik, illetve katasztrófa esetén a keletkezett kárt úgy hárítják el, hogy ne veszélyeztesse a természeti környezet minőségét és a lakosság egészségi állapotát. A természeti katasztrófák bekövetkezésének előrejelzésével és a károk hatékony elhárításával a természeti környezet értékeit, valamint a lakosság életét és életfeltételeit védik meg. A klímabiztonság kulcsterületei a vízbiztonság, az élelmiszerellátási biztonság, a humán egészségbiztonság.
A Kárpát-medence, mint természeti és földrajzi egység, benne a különböző tájalkotó és tájformáló tényezők, mint a föld szerkezete, domborzata, éghajlata, vízrajza, növénytakarója, állatvilága, és mindezekkel együtt az ember kultúrát teremtő, tájat alakító tevékenysége olyan egységbe forrtak össze, amelyhez hasonló Földünkön másutt nem található.
A Kárpát-medence természetes egységét, az itt élő népek összetartozását, ezer esztendő nemzedékeinek munkáját rombolta szét az I. világháborút lezáró trianoni diktátum. Ennek következményeként 1920 óta nincs gazdája, pontosabban sok „gazdája” van a Kárpát-medencének. A Trianoni békediktátum következményeként szerves környezeti kapcsolatai szétestek: természeti és földrajzi egysége megbomlott. A század végére végsőkig kihasznált és az ökológiai hanyatlás állapotába került Európának e páratlan régiója. A katasztrofális azonban az, hogy a természeti és földrajzi egység szétdarabolásával együtt az emberi felelősség is szétdarabolódott, mert 1920-ban az addig egységesen igazgatott mező- és erdőgazdálkodást, folyamszabályozást és általában az egész vízgazdálkodást, az energia- és ipari termelést, a kereskedelmet és szállítást a békediktátummal megszüntették.
Az elmúlt évek szomorú tapasztalatai is, mint például a tiszai árvizek, majd pedig a 2000 januárjában történt ciánszennyezés, vagy a még most is napirenden lévő verespataki aranybányászati program határokon átnyúló környezeti kockázatairól és a Kárpátok erdeinek tarvágásairól érkező hírek különös módon mutatnak rá az egymástól való függőségünkre, egymásrautaltságunkra és az együttműködés sürgető szükségességére itt, a Kárpát-medencében.
Ezért a Kárpát-medencében élő népek, nemzetek közös történelmi gyökereire, a természettel való együttélésük évszázados tapasztalataira épülő szolidaritására és összefogására, a tudományágak együttműködésére, a civil társadalom, a tudományos, politikai és kulturális élet képviselőinek az eddiginél hatékonyabb közös tevékenységére, a térség természeti és földrajzi viszonyainak alapos ismeretére támaszkodó összehangolt, sürgős cselekvésre van szükség ahhoz, hogy megteremtsük és megőrizzük a Kárpát-medence környezeti biztonságát – tette hozzá Kelemen József.
s. r.
