Helyi hírek 2020. szeptember 27. 12:00

Titkok a levéltárból – A Kiskunfélegyházi Első Kenyérgyár Rt. épülete

Titkok a levéltárból – A Kiskunfélegyházi Első Kenyérgyár Rt. épülete
Magyarország népessége a 20. század első évtizedére jelentősen megnövekedett, és ez reformok sorára sarkallta a várospolitikusokat. Létrehozták az első olyan népjóléti intézkedéseket és szervezeteket, amelyek tömeges szociális igényeket elégítettek ki modern technológiával.

A korszak szociálpolitikai kérdései közé tartozott az élelmiszer-ellátás piaci rendszerébe beavatkozó, önkormányzati kenyérgyárak létesítése is. Kiskunfélegyházán az eszmét a városvezetéssel szorosan összefonódó Közgazdasági Takarékpénztár és az értelmiség karolta fel, és 1911-ben létrehozták a Kiskunfélegyházi Első Kenyérgyár Részvénytársaságot. Az első ügyvezetők Nagy Albert és Frank Miksa voltak. Mintájuk az 1910-ben Szentesen nyílt városi kenyérgyár volt, innen hozták az első pékmestert is.



1911-ben Morbitzer Nándor építész elkészítette a péküzem újszerű, késő szecessziós terveit. A részvénytársaság első kérvényét az építési engedély megadására november 29-én iktatták a polgármesteri hivatalban. A szomszédok fellebbezése nyomán azonban az építkezés nem várt fordulatot vett: a tulajdonképpen sütőháznak, egyszerű péküzemnek tervezett létesítmény nevében szereplő „gyár” szó miatt tiltakoztak. A hatóságokat ez megzavarta, ipari telepengedélyt követeltek. Végül Molnár Béla polgármester jelentése tisztázta az ügyet. Az építési engedély szokatlanul hosszúra nyúlt eljárás végén, 1913. február 17-én vált jogerőssé. Az építkezéshez csak ezt követően lehetett hozzákezdeni.

Mivel 1913. május 13-án Gerenday József rendőrkapitány jelentése szerint az építkezés már befejeződött, Morbitzer terve igen rövid idő, mindössze néhány hónap alatt felépült. A kivitelező az Ujszászy–Majláth-cég volt. A polgármesteri hivatal 1913. május 23-án kiadta a használatbavételi engedélyt, július első hetében pedig próbaüzemet tartottak, amiről a sajtó is beszámolt: „A kenyérgyár első heti működésére megelégedéssel tekinthet. A napi produktió némely napon elérte a 30 métermázsát.” Az épület azonban nem sokáig szolgálta eredeti funkcióját. 1927-ben a Szegedről a városba költöző Tomasovszky Lajos sebész megvette, és 30 ágyas magánkórháza számára átalakíttatta. Ezzel Kiskunfélegyháza egyik legkarakteresebb szecessziós emléke tűnt el. A kórház 1928-ban nyílt meg. Ma a Korond utcai fogászat működik benne.


Brunner Attila
 

Kövessen minket a Facebookon is!