Ritka alapanyagból készült a győztes libaszobor

Elszámolták magukat a libaszobrászok a libafesztivál versenyén. Két alkotás is befejezetlen maradt. Ez nem akadályozta meg a bírálókat abban, hogy eredményt hirdessenek, de a tervezett árverezést már meghiúsította. A szervezők úgy döntöttek, hogy lehetőséget biztosítanak az alkotóknak műveik befejezésére, majd raktárba kerülnek a libák. Az árverésre a jövő évi rendezvényen kerül sor. A libaszobrok versenyét Bene Ágostonné kosárfonó, népi iparművész nyerte. Az ő szárnyasa is félbe maradt, de a napokban befejezte. Munkája közben lapunkat is beavatta egy kicsit a titokba, hogy hogyan készül a vesszőből szobor.

- A szobrok alapját Molnár István készítette üvegszálas műanyagból. Ezt kaptuk meg mindannyian. Volt aki aprólékos gumi, vagy papír borítással fedte, akadt aki kifestette, én úgy döntöttem vesszőfonattal veszem körbe.

- Nem festett szoborral van dolgunk, mégis van színessége.

- Igen. A fonószál barna színű amerikai fűz vesszője. Ez főzött vessző, ilyenből készítjük a kosarakat is. A különbség az, hogy ez most nem kerek, mert hosszában három felé hasítottam. Ezt úgy hívják, hogy sínvessző, amit a bútorfonásnál és a díszüveg fonásnál is használnak. Ami hosszában látszik- az a különleges fehér színű nyúlvessző-, cinege fűznek, vagy rozmaring levelű fűznek is hívják.

- Mitől különleges ez a vessző?

- Mert ritka. Ez kicsi, alacsony bokor, itt terem a Homokhátságon. Szálanként kell begyűjteni, így boltban nem kapható. Mivel macerás összeszedni, a kosárfonóknak gazdaságilag nem éri meg, így gyakorlatilag el is felejtették a használatát. Tiszaalpáron a 60-as, 70-es években még használták, én is akkor találkoztam vele.

- És a gyűjtést egyedül végzi?

- Természetesen. Bugacon, Móricgáton, Ópusztaszer- és Lajosmizse környékén. Tehát az egész Homokhátságon. A növény a nedves homoktalajt kedveli. Homokos terület van a környéken bőven, de olyan amelyik nedves is, az már ritka. Ismerni kell a terepet. Az összegyűjtött apró vesszőket elhasználtam üvegekhez. A hosszabbakat félretettem. Nem tudtam, hogy mi lesz belőlük, de most megtalálták méltó helyüket.

H. S.

Kövessen minket a Facebookon is!