Kilencvenedik születésnapját ünnepelte a büszke dédi
Képgaléria
Pannika néni élete első 75 évét Jászszentlászlón élte. Szegény földműves család gyermekeként nem volt lehetősége továbbtanulásra. Ezért tanult szakmája sem lett. Szorgalmának és ügyességének köszönhetően sajátította el a varrás mesterségét. Addig fejlesztette ebbéli képességét, hogy a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet bedolgozó varrónője lett, és innen is ment nyugdíjba. Mindeközben a mezőgazdasági tevékenységektől sem tudott elszakadni. Vasutas, majd olajtöltő munkát végző férjével együtt szépen művelt kertjük volt a kétkezi munkával igényesen felépített házuk mellett. A csodálatos virágokkal tarkított előkertjükért még elismerő oklevelet is kapott Jászszentlászló polgármesterétől. Ma is szívesen gondozza a lépcsőház előtti kis virágoskertet, habár ő azt mondja, jövőre már meghagyja másnak ezt a munkát.
Férjével egyetértésben egyetlen leánygyermeküknek jobb sorsot szántak, ezért ösztönözték a továbbtanulásra. Ennek köszönhetően lányuk a bővebb család első diplomát szerzett gyermeke, aki pedagógusként Kiskunfélegyházára került.
Férje 2004-ben elhalálozott. Ekkor határozott úgy, hogy eladja a jászszentlászlói házat és Félegyházára költözik. Pannika néni most a város Kossuth utcai családias társasházának földszinti lakásában éli mindennapjait, nagy egyetértésben a lépcsőház lakóival. Nagyon sokat beszélget a környékbeli lakókkal is, mert amikor csak teheti, lent sétálgat a ház előtt. Mindennap felpattan a szobakerékpárjára is, mert annak idején mindenhová biciklivel járt a faluban. Itt a városban azonban már úgy gondolja nem neki való a biciklizés. Varrógépe az ablak előtti kisasztalnál – mint egy féltett kincs – letakarva várja, hogy újra használatba vegyék. Pannika néninek azonban már nem tökéletes a látása, pedig nagyon szívesen varrogatna még.
A lánya gyakran látogatja, aki az ápoló tevékenységet is ellátja. Unokái és családjuk nem a városban élnek, így csak ritkán tudnak jönni, de fényképeikkel tele van a nagyszoba vitrines szekrénye. Bármikor oda vetődik pillantása, melegség tölti el szívét. Büszke a kutató munkát végző unokáira és a gyorsan növekvő dédunokáira is, vagyis az egész családra.
