Látás Világnapja 2020 – Ne legyünk rövidlátók!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „VISION 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésére, amihez számos ország csatlakozott már. Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és az IAPB VISION 2020 globális programjához, és azóta több jelentős lépést sikerült elérni a vakság és látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében.
A Látás Világvilágnapja az IAPB által koordinált olyan alkalom, amikor a globális figyelmet a vakságra és a látásromlásra irányíthatjuk. Az IAPB arra ösztönzi tagjait és partnereit, hogy használja a WHO új, globális cselekvési tervét, a World Riport on Vision-t. Az idei évben a Világnap szlogenje: Remény a Láthatáron (Hope in Sight).
2020-ban globálisan:
Legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása
Ezek közül legalább 1 milliárd embernek van olyan látáskárosodása, ami megelőzhető lett volna, vagy amivel még foglalkozni kellene
E mellett 2,6 milliárd ember rövidlátó, köztük 312 millió 19 év alatti gyermek
Mindezeken túl emberek milliói élnek olyan szemproblémákkal, amik növelik a látásvesztés kockázatát:
196 millió ember él életkorral összefüggő makuladegenerációval
146 millió ember él cukorbeteg retinopatiával
76 millió ember él zöldhályoggal (glaukómával)
2,5 millió ember él trachoma fertőzés miatti szemfelszín hegesedéssel
277 millió ember él magas fokú rövidlátással
Napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás. Bár önmagában az, hogy „rövidlátó vagyok”, nem hangzik túl félelmetesen (pl. a „levált a retinám” kijelentéshez képest), de nem szabad ezt a problémát lebecsülni. Veszélyesen nő a rövidlátás előfordulása a lakosság köreiben, ami súlyos formájában – nagyfokú rövidlátás esetén – látásromláshoz, vaksághoz vezethet!
2017-ben a Földön élő emberek 23%-a volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már 50%-ra növekedhet! Ez a nagyfokú növekedés a Távol Keleten már bekövetkezett, ahol jelenleg a fiatalok 90-95%-a rövidlátó, és ezen belül a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 1-2%-ról 20%-ra nőtt!
Ezek a tendenciák már Európában is elindultak, a legfrissebb magyar adatok is jelzik már a változást. A XI. Népegészségügyi Konferencián szeptember elején elhangzott, hogy a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében 2014-2019 években vizsgált több mint 80 ezer személy között, a rövidlátás 51%-ban fordult elő.
Ami talán a legmegdöbbentőbb, hogy az adatok szerint a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság 3,3-szor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbek között! Mondhatjuk úgy is, hogy nemsokára a családi fényképen jellemzően már nem a nagymama, hanem az unoka lesz szemüveges.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy cselekednünk kell: meg kell előznünk a rövidlátás hazai tovább szaporodását, és a következményes látásromlás, vakság kialakulását. Miért veszélyes a rövidlátás és a nagyfokú rövidlátás? Mert látásromláshoz, vaksághoz vezethet, aminek az okai:
a szemgolyó megnyúlik
a szemgolyó hátul (az éleslátás környékén) elvékonyodik és kiboltosul
érhártya (chorioidea) elvékonyodás, sorvadás lép fel
érhártya és retina szakadások jönnek létre
a kialakuló vérzések és látóhártya leválás már a látást rontják
myopiás makula degeneráció (CNV) - Fuchs folt: az éleslátás teljes kiesését okozza
ráadásul a meglévő rövidlátás esetén sokkal gyakoribbak más, önmagukban is látást-veszélyeztető szembetegségek, mint például a glaukóma vagy az opticus neuropathia (ami 50 év felett az egyik leggyakoribb oka a hirtelen látásromlásnak).
A jó hír az, hogy a rövidlátás kialakulása megelőzhető! A megelőzés tehát lehetséges, azonban a hatékony cselekvéshez nemzeti program indítása lenne szükséges. Gyerek- és iskoláskorban a rövidlátás kialakulása megelőzhető, illetve a kialakult betegség romlása is lassítható. Mit tehetünk, mit kellene tenni?
Több szabadidős program – túl sokat tartózkodunk zárt térben, ahol nincs lehetősége a szemnek „messzire tekinteni”, természetes fényben lennie.
Kevesebb közeli munka (telefon, tablet, stb.) – a jelenleg érvényes szakmai ajánlás az, hogy 30 percnél tovább ne nézzünk egyfolytában közelre.
Speciális optikai korrekciók (pl.: speciális kontaktlencse)
Kisdózisú atropin szemcsepp-kezelés
