Kazahsztánról szólt a Földrajzi szabadegyetem előadása
Képgaléria
Bense Zoltán, az előadássorozat főszervezője köszöntve a megjelenteket és az előadót, elmondta: – A többi térségbeli államban az idő megrekedt, és bár Kazahsztán nem igazán a demokrácia mintaállama, a modernizáció terén jelentős eredményeket ért el. Bár a fejlődés hátterében természetesen a kőolaj áll, mégis Nazarbajev volt elnök és utóda, Tokajev a jövőbe is tekint, és az ország állampolgárainak nem csak statisztaszerepet szánt, szemben a többi környékbeli országban tapasztalható helyzettel. Az ország eltökélte, hogy kulturális, oktatási, kutatási, technológiai központ lesz, és a szükséges lépéseket már megtették a cél elérése érdekében. Ennek egyik jelentős állomása volt az európai oktatási intézmények felé való nyitás. Kazahsztán egyébként híd szerepet szán hazánknak, amelyben stratégiai összekötő pont lehetünk Európa és Közép-Ázsia között. A kulturális kapcsolatokon túl gyümölcsöző eredményt hozhatnak a gazdasági együttműködés különböző vetületei, és már sikeres magyar vállalkozások is vannak Kazahsztánban.
Dr. Tarjányi József előadásában hangsúlyozta, hogy a kazah és a magyar kultúra között sok hasonlóság fedezhető fel, következésképpen a kulturális vonalat kell jelentősen kiépíteni a kapcsolati tőke rendszerében annak érdekében, hogy megismerjük kazah partnereink szokásait és gondolkodásmódját. Diákkal gazdagon illusztrálva mesélte el úti élményeit, és azt, hogy milyen örömmel fogadták és segítették őket az ott élők, amikor megtudták, hogy Magyarországról érkeztek.
Megemlékezett a távoli térség magyar felfedezőiről, Kőrösi Csoma Sándorról, Benkő Mihályról és dr. Tóth Tibor antropológusról, aki a keleti magyarok felfedezéséről írt doktori disszertációt. Ő fedezte fel a magyar közönség számára a kazakisztáni torgaji madjarokat (A kazasztáni cirill betűs feliratok olvasata egyértelműen „magyar”.) Ők a közelmúltban, mint a magyarok rokonai híresültek el hazánkban. A felvetés éppen lehetséges, keleten maradt magyar nevet viselő néprészek léte a sztyeppei népalakulások ismeretében teljesen logikus volna, és valóban tudunk ilyenekről. Mindemellett a madjarok történetének feldolgozása eddig nem történt meg.
s. r.
Fotó: Fantoly Márton
